Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Gaál Attila: Fémleletek a Szekszárd–palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából. I. Fegyverek és fegyvertartozékok

golyóöntőfogók a hódoltságkori várfeltárások gyakori leletei. A fogók feje két félből tevődik össze, melyekben egy-egy fél golyónak megfelelő nagyságú üreg van. A fogót összezárásakor ez a két fél adta ki a teljes golyó nagyságának megfelelő formát.30 Kalmár János négy ilyen fogót ismertetett a füleld várból.31 A bajosai és visegrádi várakból, valamint Ozoráról, Babócsáról és a pilisi cisztercita kolostor fémműves műhelyének anyagából is ismert egy-egy példány.32 Ezek ritkább változatain a kovácsoltvas szárhoz bronzszegecsekkel felerősített, öntött bronz öntőforma kapcsolódik. A bajcsai vár anyagában két ilyen öntőfogó is található.33 34

Az Újpalánkon előkerült öt öntőfogó mindegyike az egyszerűbb változatot képviseli, vagyis nincs külön bronz betétük, s az öntőforma a szárral egybekovácsolt (9. tábla 7-11). Mindegyik erősen korrodált, emiatt hiányos, ezért a mért adatok sem lehetnek azonosak az eredeti méretekkel. Amennyire megállapítható, a hosszú fogószárak laposak, téglalap átmetszetűek voltak. Az öntőformát alkotó fejrész egynél kör alakú, egynél négyzetes oldalú, a többinél inkább ovális. A lemezesedés miatt oldalaik annyira elvékonyodtak, hogy háromnál az oldalfal át is lyukadt, hasonlóvá válva így azokhoz a későbbi öntőfogókhoz, melyekkel a halászok dobóhálóira fűzött, lyukas ólomgolyókat készítették.

A puska- és pisztolygolyók készítéséhez a fentiek mellett a két fél darabból álló, kocka vagy pajzs alakú, bronz öntőformákat is használták. A szögletes típusnak lecsapott sarkú, oktaéder formájú változata is előfordul. A várfeltárás során öt fél öntőformát találtunk, közülük egy szerencsésen párja volt a még 1962-ben terepbejárás alkalmával megtalált ellendarabnak. Valamennyi változat esetében a fél részek összeillesztése kis fémcsapok segítségével történt. A négyzetes negatívon az egyik félen lévő két csap és a másik fél darabon lévő két lyuk átlósan, a sarkokon helyezkedik el (9. tábla 1-2, 12), az oktaéder formán pedig felül csap, vele átellenben, alul furat van. (9. tábla 3). A pajzs alakúaknái felül a két szélen, alul pedig középen vannak a csapok, illetve furatok.(9. tábla 4-6). A forró ólom beöntése a két fél darab tetején lévő, együttesen kis tölcsért alkotó nyíláson át történt. Ez hol magasabb, hol pedig alig emelkedik ki a negatív felső síkjából.

A fél darabok hátoldalán mindegyik típuson egy-egy apró, oldalról átlyukasztott függőleges fü- lecske van. Ezeken a lyukakon egy lágyvas drótot fűztek át, amely körbefogta, majd csavarással összeszorította a két fél negatívot (9. tábla 12). A fogóval vagy egyszerűen egy hosszabb drótszárral tartott negatívot ezután már veszélytelenül önthették tele a forró fémmel. Erre a használati módra utalnak a nálunk két darabon is megmaradt lágy vashuzal-maradványok (9. tábla 3-4).

E bronz öntőformák készítése nem lehetett házilagos, valószínűleg nagy számban állították elő őket a fegyvergyártó műhelyekben, és kereskedelmi úton juthattak el felhasználóikhoz. Bár használatuk kevéssel bonyolultabbnak tűnik a hosszú szárú vasfogókénál, mégis széles körben használatban voltak. Bizonyítja ezt a 9. tábla 5-6. számú darabok hasonlósága és csaknem azonos mérete a horvátországi vinkovci múzeum anyagából Zágrábban kiállított, a Marco Popovic és Vesna Bilde által a belgrádi vár fémleletei között ismertetett negatívokkal, valamint a dombóvári Gólyavárnál talált pajzs alakú öntőformával.(Utóbbi kapcsán jegyezzük meg, hogy a tárgy leírásában foglaltaktól eltérően nem kovácsoltvas szárra szegecselték - mint a korábban leírt bajcsai bronz pofabetétes vas golyóöntőfogóknál láttuk -, hanem ugyanúgy vasdróttal szorították össze, mint az újpalánkiakat,

30 KALMÁR 1971, 238.

31 KALMÁR 1959,11. - A leírásban összesen három fogót említ a szerző, de a XIV. táblán egy nagyobb (XIV. tábla 1) és három kisebb fogó látszik.

32 VÁNDOR 2002, 170. 182. tétel; KOVÁTS - N. KOCSIS 2010; GERE 2003, 46, 170. 26. tábla 4; MAGYAR 1990, 44. tábla 2; HOLL 2000, 46. Abb. 72/9. - Hét, egymástól többnyire csak a nyél formájában eltérő fogót ismertet: KALMÁR 1971, 238-239. 206, 208. kép.

33 VÁNDOR - KOVÁCS 2002, 59; VÁNDOR 2002,169-170. 180-181. tétel. - Az ozorai várból Gere László közölt egy szép, rézből készített, hosszú fogószárával egybeöntött fél öntőformát, ami felülcsuklós szerkezetével mind a két ismertetett típustól különbözik. Lelőhelyleírása alapján hódoltság előttinek látszik. GERE 2003, 45,170. 26. tábla 5. kép.

34 RADIC 2015, 93. 217. tétel. Közölve: PETKOVIC 2004.

321