Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Gaál Attila: Fémleletek a Szekszárd–palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából. I. Fegyverek és fegyvertartozékok
A fegyverzethez köthető leletek ismertetése előtt szólnunk kell azok használóiról, a vár katonaságáról. Evlia cselebi a „Jeni vár” építése után mintegy hat évtizeddel írott útleírásában szűkszavúan mindössze annyit jegyzett fel, hogy „Kicsi kis palánka, melyben egy dzsámi, tíz ház és tíz sahi ágyú van. Hídja felhúzható, parancsnoka és száz katonája mind a szekszárdi katonasággal kapja fizetését."2 Bár nem teljes, de ennél jóval bővebb a kép, mely a Hegyi Klára által legutóbb feldolgozott török zsoldlisták és elszámolások alapján kirajzolódik. Ezek szerint az 1605-1606. évi zsoldlistán a kis vár helyőrségében a vár méreteihez képest elég nagy létszámú katonát tartottak nyilván, mintegy 159, illetve 158 főt. Ezt a viszonylag nagy létszámot a vár melletti veszélyes, mocsaras átkelőkkel megnehezített út sem indokolhatta igazán, sokkal inkább az, hogy a „hosszú háború” első időszakában még igazán szükség volt a hely védelmét ellátó 61 müsztahfizra, 62 (1606-ban 61) gyors mozgású lovasra, a 28 fő azábra és a sahi ágyúkat kezelő 8 fő topcsira.3 A későbbiek során, 1607- ben a müsztahfizeket Fehérvárra rendelték. Távozásuk után a már csak 93 főt számláló helyőrség katonái közül 62-en voltak balkáni keresztények, akik a várfalakon belül is lakhattak, míg a magyar származásúakat csak a külső településen tűrték meg.4 1612-től azután a portyázó beslia lovasok is kikerültek az amúgy sem teljesen pontos adatokat tükröző jegyzékekből. Az így megmaradt őrség létszáma a későbbi évtizedekben az Evliától is idézett száz fő körül állapodhatott meg.5 TÜZÉRSÉGI FEGYVERMARADVÁNYOK Ágyúcső-maradványok. A Jeni Palánkon előkerült ágyútöredékek az Evlia által említett sahi ágyúk maradványai. Ezeket a kis átmérőjű és súlyú lövedékeket nagy távolságra eljuttató, seregbontásra használt lövegeket gyakran használták várvédésre. A leírások több török vár ismertetésénél is említik őket. Pusztulásukat általában túlforrósodás, helytelen töltés, esetleg anyaghiba, ritkábban az ellenséges ágyú találata is okozhatta, s a felrobbant bronzcsövek töredékei olykor nagy távolságokra is szétszóródtak. Jeni Palánkon a legnagyobb, több összeillő darabból álló csodarab egy a vár pusztulási törmelékével feltöltött gödör felszínén feküdt (1. kép; f. tábla 4). További töredékeket részben a váron belül, részben pedig fémkereső segítségével a váron kívüli területen tártunk fel, illetve gyűjtöttünk össze. Ezek mérhető falvastagsága azonban nem mindig egyezik meg a nagyobb darabéval, így lehetnek egy ugyanazon ágyú különböző falvastagságú részeinek töredékei is, de származhatnak akár több ágyúból is. Van olyan töredékünk, amelynek belső felületén megmaradt a cső öntésénél használt lágyvas huzal maradványa is (1. tábla 2). Egy a mienkhez hasonlóan kis kaliberű ágyú töredéke az ozorai vár feltárásánál került elő. Azon a viszonylag nagyméretű bronz csodarabon azonban az egyik fül indítása, valamint egy évszámrész- let is megmaradt. Utóbbi alapján közreadói az ágyú készítésének idejét 1669-re határozták meg.6 Egy Dombóvár-Gólyavár melletti szántóföldön talált kisebb ágyúcsődarabot közreadói a rajta lévő 21-es évszámtöredék alapján feltételesen a 16. század elejére, 1521-re datáltak.7 Vas ágyúgolyók. A várbelső járószintjéről, a hulladékkal, romeltakarítási törmelékkel betöltött gödrökből, valamint a váron kívüli területről is számos vas ágyúgolyó került elő. Különböző átmérőjük és súlyuk szerint többféle ágyúhoz tartozhattak, a lehámlott korróziós réteg miatt azonban 2 KARÁCSON 1904, 206. Legutóbbi, Fodor Pál által jegyzetelt kiadásában csaknem szó szerint ez a leírás található: EVLIA 1985, 238-239. Idézi: TOLNAI 2011,118-119. 3 HEGYI 2007,1162-1163. 4 HEGYI 2007, 1163. - 1607-ben az 52 lovas között 36 keresztény és további hét, muszlim hitre áttért, de balkáni származású katona szolgált. A gyalogos, várvédő azábok között 28 keresztény rácot írtak össze, míg a nyolc ágyúkezelő topcsi közül négy volt keresztény. 5 Hegyi Klára lehetségesnek tartja, hogy a távozott müsztahfizok helyére esetleg szomszédos várak zsold-tímáros müsztahfizai közül vezényeltek át néhányat. Ez azonban a tímár-defterek hiányában nem erősíthető meg. HEGYI 2007,1163. 6 GERELYES - FELD 1986, 169. 7. kép. - Egy 1529-es évszámot viselő, Habsburg Ferdinánd címerével díszített nagyméretű (4,5 méter csőhosszúságú) töredéket a horvátországi Vinkovci múzeuma őriz. RADIC 2015, 95. 220. tétel. 7 SZABÓ - CSÁNYI2012, 183. 209. 6. tábla 6. 316
