Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Vizi Márta–Gere László: A szekszárdi vár története. Írott források, térképi adatok és az eddigi régészeti–műemléki kutatások alapján
A 19. század utolsó harmadában Römer Flóris műemlékekről készített összefoglalásában Szék- szárd kapcsán több adatot ismertet. Fényes Elek századelőn megjelent munkája nyomán említi a várat: „Szexárdnak fő ékessége: a hegyen épült díszes vármegyeház, mely hajdan vár formára körül kerített klastrom és apáti lakás volt.”78 1879-ben Fraknói Vilmos szekszárdi apáttá való kinevezése kapcsán tekintette át a szekszárdi bencés apátság történetét.79 Munkájában sajnos nem találunk leírást az apátság, majd az apátság erődítésével kialakuló vár épületéről, formájáról. A rendelkezésére álló, általa felhasznált források sem tartalmaztak a várra vonatkozó adatokat. SZEKSZÁRD A KORABELI TÉRKÉPEKEN Az oklevelek adatai, az útleírások, valamint a korunkra maradt térképek is segíthetnek abban, hogy valamiféle képet nyerhessünk a szekszárdi várról. A Tabula Hungáriáé vagy Lázár-térkép Magyarország első, nyomtatásban fennmaradt térképe, amelyen a mohácsi csata utáni Magyarország állapotát láthatjuk, 1528-ban. Helynevekkel együtt tartalmaz kis ábrákat az adott településről, a települést jelző kis ponttal együtt. Az ábrák egyediek, az adott településre legalább nagyjából jellemző rajzokkal. Szekszárd (a térképen: Zegzarad) rajza úgy tűnik, egy fallal körülvett nagyobb tornyot ábrázol, e mögött mintha egy kisebb torony állna. Sajnos további részleteket nem lehet megfigyelni (22. kép). 1567-ből származik Matthias Zündt térképe, amelyen a „zegzard” név olvasható a nagyméretű dombon lévő várábrázolás alatt. (Érdekes, hogy a vár alatt fut el a Sárvíz - a Sárvíz partján északabbra láthatjuk Simontornya és Ozora várát.) A vár egyik oldalán látunk egy a várfallal egybeépült, feltehetőleg emeletes épületet. A látható sarkakon egy-egy kerek torony áll, ezeket kúpos tető fedi. A nyeregtetős épületen ablakokat ábrázoltak. Sajnos azt egyelőre nem tudjuk, hogy az épület tájolása milyen, azaz az említett fallal egybeépült épületrész melyik égtáj felé található (23. kép). Érdekes módon templomtoronyra utaló rész nem látható a rajzon.80 A Frederik de Wit által 1680-ban készített térképen (Magyarország, Erdély stb. a Duna partján)81 kis rajzokat találunk az egyes településeknél (24. kép). Szekszárd (Zegrad) mellett is van egy kis ábra, amelyen két tornyot figyelhetünk meg. Az egyik tornyot tűszerű kupolával ábrázolták, feltehetőleg ez lehet a templomé, egy másik zömökebb torony is látszik, laposabb tetővel. Ez a torony magasabb is - legalábbis tömbjét tekintve - a templomnál. Lehetséges, hogy itt a vár egyik épületével, tornyával van dolgunk. A rajz szélén lévő vonalkákat értelmezhetjük várfalként. A katonai felmérések ábrázolásai Egy további fontos forráscsoportunk a különböző időszakokban készült katonai felmérések térképei. Az I. katonai felmérés rajzai 1763-1787. között készültek, a Szekszárdot ábrázoló lap 1783- ban (25. kép).82 Az észak-déli Buda-eszéki úttól nyugatra található egy domb, amelynek tetején egy téglalap alakú építmény van. Látható, hogy a déli felén egy elnyújtott formájú, középső részén egy téglalap formájú kiugrás van. Minden bizonnyal ez lehetett a bencés apátság épülete, illetve a hódoltságkor utáni újjáépítések során, szintén az apátság maradványait felhasználó palota épülete. A domb legmagasabb részét piros vonal övezi, amely az említett épület két végétől indul, és négyzetes udvart zár körbe. Az udvaron minden valószínűség szerint a 18. században újjáépített 78 RÖMER 1876,52. 79 FRAKNÓI 1879. 80 https://dl.wdl.org/6761/service/6761.pdf (Letöltve: 2018. március 19.) 81 WMMM TGy, ltsz.: D-2002.12.1. 82 CSENDES - N. IPOLY 1977, 175-177 (a felmérési időpontok térképe). Szekszárd, I. katonai felmérés: XII-30, II. katonai felmérés: XXXI-61-62, III. katonai felmérés: 5461/4. Österreichisches Staatsarchiv B IX a 527 Coll: XII. Section 30. 272
