Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
K. Németh András: Középkori pecsétnyomók és idézőbillogok Tolna és Somogy megyékből
sítatlan lelőhelyen, ezért itt Kőröshegy adatait említem meg röviden, mert a lelőhely feltehetően a középkori település határába esik. Kőröshegy a középkorban jelentős mezőváros, templommal, vásárral és vámmal, 1082-től említik, temploma 1175-től szerepel, vásárját 1382-től említik, mezővárosként 1396-tól szerepel. Birtokosai 1082-ben a veszprémi, 1229-ben a fehérvári káptalan, 1386- ban királynői birtok, később a Marcaliaké, az enyingi Török családé és a pannonhalmi apátságé.43 Középkori plébániatemploma a Séd-patak nyugati oldalán, egy homokbánya (később szeméttelep) területén állt, 1961-ben Draveczky Balázs itt még kiterjedt falmaradványokat észlelt, a templom szentélyét pedig 1982-ben Magyar Kálmán tárta fel.44 Keltezés: 11-12. század. A korai idézőbillogok gyakran felirat nélküliek,45 hasonlóan példányunkhoz. Pecsétnyomók Kaposmérő-Kenderföld (Somogy megye) (1. tábla 3.) Leírás: kettétört, mandorla alakú pecsétnyomó felső része. A tárgy heraldikai jobb oldalának élén és felületén kis foltokban a patina megkopása miatt vörös színű az anyag. A pecsétnyomó hátán erős gerinc fut végig, amelyből egy 1,8 cm hosszú rész maradt meg, szélessége: 0,5 cm. A függesztőfül felső, íves része - valószínűleg a pecsétnyomó kettétörésekor, fentről érkező nagy erő (talán fogó) hatására - eltörött és fentről belenyomódott a lyukba, csaknem teljesen kitöltve azt, a lyukba fordult rész alsó részén bevágás mutatja, hogy a maradék is berepedt hosszában. A tárgy hátsó részén igen enyhe, függőleges, alig észrevehető „kannelúrák” futnak végig, amelyek talán a pecsétnyomó eltérésekor keletkeztek, a szorító eszköz pofájának lenyomatai lehetnek. Méret: szélesség: 3,35 cm, a megmaradt rész magassága: 2,7 cm. Körirat: S[...] ABATI [...jNADINO. A körirat mindkét oldalán apró, függőlegesen álló, lekerekített sarkú téglalapokból álló pontkörök futnak végig. Pecsétkép: álló szerzetes infulás, bal kezében csigavonalban behajtó végű pásztorbotot tartó alakjának felső része. A töredékes pecsétkép a nyak erőteljes kivágása alatt ér véget, a pásztorbotot tartó bal kézfej és alatta a talán ruha ujját jelző kis bevágás még látható. A csúcsos infula függőlegesen kettéosztott, széles szegélye a fej szélességén enyhén túlnyúlik. A süveg alól kilógó haj tonzúrasze- rűen, alul egyenes vonalban elvágva a homlokra fut. A szemek és a száj viszonylag jól kidolgozott, az orr azonban alul erősen kiszélesedik, a száj felett egyenes vonalban ér véget. A redős ruha V alakü nyakkivágása plasztikusan megformált, talán két, egymásba fonódó anyagból készült kivágást ábrázol. Az elnagyolt bal kézfej a pásztorbot egyenes végét szorítja. A jobb váll felett sekély, valószínűleg utólag eldolgozni próbált, csigavonalszerű bemélyedés látszik; feltehetően először tévesen ezen az oldalon kezdték bevésni a pásztorbot fejét, amit utólag igyekeztek eltüntetni. Lelőhely, történeti adatok: a pecsétnyomó Kaposmérőtől keletre, a falu szélső utcája mögött északról dél felé folyó, a Kapósba torkolló patak keleti felén került elő (ezt a részt a kataszteri térkép Kenderföld néven ismeri). Terepbejárások hiányában csak feltételezni tudjuk, hogy ez a lelőhely összefügg a közelben, Kaposmérő délkeleti szélén fekvő Kossuth utcában 2013-ban Varga Máté által szennyvízcsatorna-fektetés régészeti felügyelete során dokumentált középkori leletekkel.46 A lelőhely bizonyosan nem a középkori, templommal is rendelkező Mérő faluval azonos, mert az a mai falu nyugati szélén (vagy esetleg már a mai Kaposfő határában) feküdt.47 A pecsétnyomó egy apát tulajdona volt, a monostor helyére egyedül a töredékes névalakból 43 CSÁNKI1894, II. 579. 44 M. ARADI 2016,144-146. 45 KUBINYI 1994, 277. 46 Köszönöm Varga Máténak a kaposmérői középkori lelőhelyekre vonatkozó adatokat. 47 PUSKÁS 2004, 21, 135. 241
