Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

K. Németh András: Fák és erdők a középkori Tolna megyében

Az erdőirtással, fakitermeléssel kapcsolatos helységnevek csoportjába mindössze Láz falu (Mu- csi határa) neve tartozik, amely a régi magyar láz ’tisztás, szénatermő hely, rét, irtvány’ főnévből keletkezett.165

Az erdei állatokra utaló helységnevek esetében - amint arra a nyelvészet figyelmeztet - nem lehet eldönteni, hogy az állatnév közvetlenül vált a település névadójává vagy egy személynévvé alakult állatnévből jött létre a helynév. Farkaslik, Farkaslyuk (Mecsekjánosi környékén, Baranya megye) tulajdonképpeni értelme ,farkasok odúja, búvóhelye’,166 Gerényes (1. ma Baranya megye; 2. Kisvejke-Gerenyás) a személynévként is előforduló görény főnév -s képzős származéka,167 Hodács neve talán a hód főnév származéka,168 míg Ravazlik (Alsómocsolád határa, Baranya megye) neve a régi magyar ravaszlyuk ’rókakotorék’ főnévből keletkezett, olyan helyet jelöl, ahol a névadáskor egy vagy több rókalyuk volt.169

Idegen névadásé, erdőre, illetve fafajokra utaló településnevet egyet-egyet találunk Tolna megyében. Závod szláv eredetű neve - ha nem személynévből keletkezett - a szlovén zavod köznévből eredhet, amelynek jelentése ’újonnan telepített erdő’ a régiségben pedig ’körülkerített erdőrész, amelyet felperzselnek, s néhány évig vetésterületként és legelőként használnak’.170 Az egyetlen, idegen névadásé, fafajra utaló településnév is szláv eredetű: Lipóca (Magyaregregy határa, Baranya megye) nevének tövében az ősszláv dipa ’hársfa’ rejlik.171

A fákkal kapcsolatos helynevek kapcsán említem meg végül Tézsla falu nevét, amely talán a ’négyes vagy hatos ökörfogatoknál használt pótréd’ jelentésű főnévből172 keletkezett, ismeretlen motivációval.

Az egyes erdők nevei

A név szerint ismert erdők névadásában többféle motiváció érhető tetten. Elnevezhették őket környezetükről, megjelenésükről, jellemző fafajtájukról: Általberek (Fadd 1429), Berek/Berekes (Lak 1381, 1450, 1459), Bozzás (Pálfalva 1474), Előnyár (Fadd 1424), Erdőalja (Fadd 1469), Égetterdő (Szerdahely és Szentdemeter 1497), Magló (Fadd és Tolna 1469), Szil (Bat 1363), Seilen (Fadd,1211), Taplós és Tölesvajka (mindkettő Fadd környéke 1476), Zákányharasztja (Fadd 1471), a bennük vagy közelükben fekvő objektumról: Egyedtó (Fadd 1469), Hollósgödör (Kisjánosi 1401), Kácskuta (Kér

1. 1502), Kowaczowelgh (Kovászóvölgy? - Bal<1468), Kőtó (Fadd 1424), Megye (? - Kozár 1374), Ördögmalma (Rácsa 1376, 1387), a településről, amelyhez tartoztak vagy amelyhez közel estek: Battyán (Jánosi 1256), Mórágy (1267), Zákányharasztja (Fadd 1471), élővilágukról: Baglyas (Szentdemeter 1488), Keselyűfészek (Kér 1., 1502) jogi besorolásukról: Közerdő (Tengőid 1493). Számos erdő neve ismeretlen eredetű, a legtöbb esetében leginkább személynévi eredetre gyanakodhatunk: Apathaya/Apothaya (Apáthaja?) Apod/Apoth, Hardamos/Hardomas, Kebeldeg/Kebeldek, Lelek/ Lelez, Patha, Ramancha/Ramancza, Sethek/Zetheek, Vadasd (Fadd 1469), illetve Belyegh (Tita, 1293), Debő (1482), Longh (Kesztölc 1345), Oyuos és Fvnesth (Nádasd, Berzseny és Zeklech kettéosztása, 1296), Rama (Pálfalva 1474), Rehins (Agárd 1410), Tarchachya (Tolna 1436) és Vajka (Tolna 1435, 1436, 1470, 1476).

165 KISS 1988, II. 17 (Lászka).

166 KISS 1998,1. 443.

167 KISS 1988,1. 511.

168 Vö. TÍMÁR 1997, 51.

169 KISS 1988, II. 403.

170 KISS 1988, II. 801-802.

171 KISS 1988, II. 38 (Lipóc).

172 MNL V. 285.

59