Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban
esetei -de a mi itt lévő helyheztetésünket illeti valóba nem kellemes; mert mindennemű kényelemtűi megfosztatik a beteg a gyógy ittas módja fölötte gyötrő sött unalmas is a tekintetből mert közönségessen igen hosszas. Úgy látzik bőrkiütésekbe s bujasenvekbe legalkalmazthatóbb. - Én alig várom Tart ki Ferkónak társul itt hagyhassák, s én e fészektől megmenekedhessék. B. Vesselényi is igérkezék még e hónap megjönni. Egyébbként leginkább Lengyel Burkus s Magyarok vágynak számmal vagy 17en Ferkóra ugyan még semmi javulást nem látok, de ő teljes remélységbe bízik’.’84 Pöstyén Az egyik, a tolnai nemesség által is leginkább látogatott magyarországi fürdő a felvidéki Pöstyén- fürdő volt. A Bezerédj család tagjai minden esztendőben rendszeresen felkeresték és nyaranta több hetet töltöttek itt.85 Id. Bezerédj Isván86 1823-ban levelet írt feleségéhez: „Az első levél mellyet Pis- tyána írok. Hála egésségesek vagyunk, a szomszédság-is, mellybül az ólta mindnyáját láttam egés- séges, és készül a ferdőkre - a Csapóék egy héttel elhalasztották, a Csapó a Miki gyűlést itt megakarván várni; Paur87 is meg jön arra a Budai férdőjébűl..”88 Ifj. Bezerédj István89 írta édesanyjának 1823. július 18-án: „Tegnap vettük édes anyám s a Palinak első levelét Pöstyénbül, mellybül örömmel olvastuk hogy kellemetes társaságot s jó szállást találtok, adgya Isten hogy kedve telve folyjék, s haszonnal végződgyön édes anyámnak aferdő.”90 1823. július 23-án már ezt írja Hidjáról: „Eddig már talán az elmenetelre készülnek Pestyánban...91 92 1829. júliusában is nyaraltak: „Reményiem most már édesanyám, a Pali Popival, s a Pappal Pistyánba vagyon, és már érzi a víznek hasznát...Ma este a két úr elmegy Füredre 2 hétig akarnak oda maradni - azután a Gindly megy el oda..!192 1830. július 21-én irta ifj. Bezerédj édesanyjának: „Reményiem az utolsó postával írt levelemet már Pistyánban vette - és eddig Pálinkái együtt a Pistyányiferdő hasznával és mulatságaival jó egésségben élnek”93. 1830-ban írja ifjú Bezerédj édesanyjának : „Nem tudom ugyan ezen levél előbb Pistyánba ér-e mint a Papa”, és tájékoztatja őt a sikeres tolnai választásokról.94 A Bezerédj család mellett több Tolna 84 MNL TML Csapó család iratai - Kápolnay Imre levele Csapó Dánielhez, Graefenberg, 1838. május 13. 51. doboz, 174. pali. 85 „...a Pistyányi ferdö iránt előre Szollyon a Benedekke, hogyan kellessék avval igazán élni, tudniillik...azután a víz ivással, csak elein ne igen sokat, és azután elegendő számmal aferdőket...”- MNL TML Bezerédj család iratai - ifj. Bezerédj István iratai - ifj. Bezerédj István levele apjához Tata, 1819. június 1. 326. doboz 7. pali. 86 bezerédi Id. Bezerédj István (Rábaszentmihály, 1771. augusztus 4. - Hídja, 1843. július 1.): aljegyző, főszolgabíró, táblabíró. Gimnáziumi tanulmányait feltehetően Győrben és Sopronban végezte. A jogot Pozsonyban és Pesten hallgatta. Gondos nevelést kapott szüleitől: Bezerédj Mihálytól és Gindly Zsófiától. Kötelességtudó tisztviselő, szorgalmas gazda vált belőle. Egyenes gondolkodású, szókimondó férfiú volt később is, nagy tiszteletnek örvendett úgy Sopron, mint Tolna megyében. Alig, hogy elvégezte iskoláit, hivatalt vállalt Sopron megyében. Előbb aljegyző, rövid idő múlva alszolgabíró, főszolgabíró, később táblabíró lett, és édesatyja halála után anyja mellett gazdálkodott. Felesége Felsőbüki Nagy Erzsébet volt. - BODNÁR-GÁRDONYI I. 1918, 52-55. 87 kápolnai Paur család: Közülük élt 1824-ben Antal több megye táblabírája, később előnevüket használták családnévként. - NAGY IX. 1862,168. 88 MNL TML Bezerédj család iratai - id. Bezerédj István levele feleségéhez Felsőbüki Nagy Erzsébethez, Hídja, 1823. július 5. 326 doboz, 7. pali. 89 bezerédi ifj. Bezerédj István, (Szerdahely, 1795. október 25. - Hídja, 1856. március 6.) főjegyző, majd táblabíró, Tolna megye követe az 1830., 1832/36,1843/44. országgyűlésen. Tolna megye, szekszárdi kerületének népképviselője 1848-ban. Pozsonyban és Sopronban végezte tanulmányait majd Tolna megyébe költözött, ahol Csapó Dániellel hamarosan a reformellenzék megalapítója lett. Már 1825 előtt fellépett az alkotmányos viszonyok fenntartása mellett. Az 1830. évi koronázási és 1832-36-i országgyűlésen Tolna megye követeként vett részt, az 1832-ben megnyílt országgyűlésen az úrbér kérdésében a jobbágyság érdekében többször is felszólalt. Az 1839-40. évi országgyűlésen is követ volt, de a konzervatívoknak sikerült elérniük visszahívását. Az 1843-44-i országgyűlésen ismét megyéjét képviselte, és határozottan kiállt a halálbüntetés eltörlése, valamint a közteherviselés bevezetése mellett. Az 1848. márciusi forradalom győzelme után nem vállalt hivatalt, de mérsékelt álláspontot elfoglalva következetesen támogatta a forradalom és szabadságharc ügyét. 1850 augusztusában kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélték, de kegyelmet kapott. Amikor az 1844-i országgyűlésen nem sikerült a közteherviselés eszméjét elfogadtatnia, a következő megyegyűlésen elsőként vállalta az önkéntes adózást. Kitűnő szónoki képességei miatt magyar Démoszthenésznek nevezték. Az 1840-es években vezércikkeket írt a Pesti Hírlapba. - PÁLMÁNY 2011, 832-833; CSAPÓ 2002,116-120; GAÁL 2009, 20-21; MARKÓ I. 200, 720-721. 90 MNL TML Bezerédj család iratai - ifj. Bezerédj István levele apjához Hídja, 1823. július 18. 326. doboz 7. pali. 91 MNL TML Bezerédj család iratai - ifj. Bezerédj István levele apjához Hídja, 1823. július 23. 326 doboz 7. pali. 92 MNL TML Bezerédj család iratai - ifj Bezerédi István levele édesanyjához, Hídja, 1829. július 9. 326. doboz, 7. pali. 93 MNL TML Bezerédj család iratai - ifj. Bezerédj István levele édesanyjához Szekszárd, 1830. július 21. 326. doboz, 7. pali. 94 MNL TML Bezerédj család iratai - id. Bezerédj István iratai Szekszárd, 1830. augusztus 4. 326. doboz, 7. pali 420
