Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Gaál Attila: A szekszárdi szarkofág topográfiájához
úgy, mint a szekszárdi Bartina-hegy oldalában két évtizeddel később lelt, aranymarkolatú kardot rejtő, s hasonló sorsra jutott sírt is.23 A Csatár-ivánvölgyi sír értékelésénél nem tudni, mi okból, de nem tesz említést a mindkét leírásban szereplő arany pálcáról és a később ugyanonnan előkerült „palackról” és a kardról sem. Pedig elsősorban utóbbi miatt merülhet fel a diadémával eltemetett halott nemének kérdése, ami viszont az „amazon őseikre ütő”, „uniszex” módon öltözködő és temetkező alánokig vezethet.24 A lelet helyének keresése során az adott térségben az említett ifjabb Péter Bencze Ferenc nevén 1860-ban három földterületet találunk: Egy keskeny szántóterületet a csatári völgyút északi oldalán, amely az Iván völgy bejáratától, a Gyűszű-völgy bejáratáig nyúlik (3265 hrsz.), egy nagyobb szántót az Iván-völgy elején (hrsz.: 3263) és az ahhoz nyugatról csatlakozó 3262-es helyrajzi számú szőlőterületet. Ez utóbbi út melletti részén présházat is feltüntettek a kataszteri térképen. A terület északkeleti vége csaknem sarkosan érintkezik a földút túloldalán lévő, Simon Márton nevén lévő szőlővel. Az 1865-ös leírásban szereplő Simon Katalin - akinek 14 éves korában fejére is tették a diadémát - valószínűleg e közeli szőlőszomszéd lánya lehetett, a présház pedig feltehetően azonos a keresett lelőhellyel.25 (Térképen: 2.) 3. kép. Az 1818-ban talált ékszermellékletes sír feltételezett helye az 1860-as kataszteri térképen (TML)- Az Istipán gödrénél, Vesztergombi Ferenc lóhereföldjén (hrsz.: 3085) présház építésekor három római sírt bolygattak meg. Constantius (9 db), Diocletianus (2 db), Hadrianus (1 db), Constantinianus (1 db), és Valentinianus (1 db) érmék kerültek elő, valamint a pénzektől oxidált felületű „csiszolt ser- pentin-kő”. Az Istipán gödör nyugati végében álló tanyát 2010-ben bontották le.26 (Térképen: 3.)- A Porkoláb-völgy betorkolásánál a Csatári-völgyből észak felé induló „római mellék-útra" talált Wosinsky, mely irányát tekintve összeköttetést jelenthetett a Bödő északi részén és felsőváros 23 BÓNA 1993,172,186. „Szekszárd-Bartina és Csatár leletei Ad Latus castrumához kapcsolódnak.” 24 BÓNA 1993,143-144. 25 A TML térképén mindhárom hrsz. mellett Péter Bencze Ferenc neve és a szekszárdi lakóhely 156-os házszáma szerepel. 26 WOSINSKY 1896, 793. - Vesztergombi József leszármazott szóbeli közlése. A kataszteri térképen ceruzás névátírással szerepel Vesztergombi Ferenc neve. 11
