Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban
előadásokat láthatott a közönség, Pyrmontban a hannoveri társulat lépett fel, a karlsbadi színház 1788-as megnyitóján Mozart Figaró házassága című operáját adtak elő, Baden-Badenben francia színtársulatok is játszottak egészen a porosz-francia háborúig. Nem tudni, hogy a karlsbadi színház felépítésének a híre eljutott-e Balatonfüredre, a külföldet megjárt fürdővendégek elhozták-e a hírét a Balaton partjára? Österreicher József könyvének megjelenésétől (1781) a kamarai igazgatás végéig (1802) fennmaradt dokumentumok azt bizonyítják, hogy a füredi gyógyfürdő irányítói eligazodtak az európai gyógyfürdők világában. Az 1780-90-es években Balatonfüred számára színházügyben még sem a külfölddel, hanem Pesttel és Budával való kapcsolat vált fontossá. A két városban az 1780-as években fellendült a német színjátszás és 1790-ben Kelemen László238 társulatával kezdetét vette a magyar nyelvű színjátszás is. A pesti németeknél a táncmulatságok rendes helyén, a kocsmákban és a vendégfogadókban volt egyszerű tánc, bál és álarcosbál (redut), utóbbi tartását Mária Terézia 1772-ben a helytartótanács útján rendeletben szabályozta. A báli szórakozás és a színház az egykorúak felfogásában összekapcsolódott. Az 1849 előtti Magyarországon nyilvános rendezvényekhez, mint például az álarcosbál és a színház engedélyre, tartási jog megszerzésére volt szükség.239 A Balatonfüredre vonatkozó korai forrásokban is az éneklésről, zenéről, táncról olvashatunk, és később jelenik meg a színház. 1777-ben Fejér Antal240, Heves és Külső-Szolnok megye táblabírája a Füredi Savanyú Víznek hasznárul című versében a vendégek idejét kitöltő zenéről és táncról így írt: Madarak zengését musika követi, Melynek most éj félig soha nints szüneti, Némelly a mint szemét álmábúlfel veti, Már nyugott lábait tánczhoz egyengeti’.’l’241 A balatonfüredi színház az ország harmadik kőszínháza, megalapítását Kisfaludy Sándor kezdeményezte. A megalakulás körülményeit későbbi, de hiteles leírásból jól ismerjük. 1828 július havának első napjaiban jó barátok, jó hazafiak állandó társasága beszélgetett a füredi gyógyvíz közelében. Hevenyészett asztalokat és székeket raktak ki a nagyvendéglő mellé, a sűrű lombú cserfák alá. A társaság központja Kisfaludy Sándor volt. Akkor még csak ötvennyolc éves erős férfialak, kopasz homlokkal, de alig szürkülő vörösbarna bajusszal és oldalszakállal. Sötét posztó attilája s nyaka hatalmas selyem kendővel állig szorosan becsavarva. Körülötte ülnek: Bezerédj István Tolna megyéből, völgyében. Egyike Európa leglátogatottabb fürdőhelyeinek. Régi része amfiteátrumszerűen épült egy dombon, újabb, pompás hotelekben,igen szép villákban gazdag része pedig a domb lábánál épült. A legjelentékenyebb épületek: egy római templom helyén épült plébániatemplom, melyben a badeni őrgrófi család 14 tagja van eltemetve, az evangélikus templom gótikus stílusban, az új orosz templom szép freskókkal, a görög templom aranyozott kupolával, Konversationshaus különböző célokra szolgáló díszes termekkel, az ivócsarnok freskókkal, a reneszánsz stílusban készült Friedrichsbad és a város fölött az úgynevezett új kastély, a badeni nagyherceg nyári lakóhelye. Termái több mint 20, 1350 méter mélységből fakadnak, melegek, egy kissé sóízűek; a főforrás az „Ursprung” (24 óra alatt 1750 hektoliter vizet ad) főképpen klórnátrium, klórlítium és klórkalciumból áll; fürdésre, ivásra és befecskendezésre használják elsősorban; görvély.légcső-katarrus, köszvény ellen és a végbél tevékenységének előmozdítására. Sétahelyei között első helyet foglal el a „promenad” és a lichtenthali fasor (este felé a fürdővendégek korzója). A fürdővendégek szórakoztatására szolgál még a színház és az augusztus végével rendezett lóversenyek. - PALLAS II. 1893, 446-447. 238 Kelemen László (Kecskemét, 1762. július 26. - Csanádpalota, 1814. december 24.): színész, színigazgató, fordító. 1781-ben a pesti piaristáknál tanult; tevékenységéről csak bizonytalan adatok vannak. 1790-92-ben Pest város alkalmazottja, kántor. 1790-92-ben az első Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság alapító tagja, egy időben vezetője, 1792-95-ben színésze volt. 1795-től Nagyváradon tisztviselő. 1799-1801 között az újjászervezett színtársulattal Nagyváradon, Szegeden, Kecskeméten, Nagykőrösön, Gyöngyösön és Losoncon játszott, de tönkrement, és felhagyott a színészettel. 1802-14-ben Ráckevén, Makón és Csanádpalotán kántor, ügyvéd és iskolamester volt. Színházszervezői tevékenysége jelentős; fáradhatatlanul próbálta megszerezni a társulat működéséhez szükséges pénzt, ennek érdekében kérvényeket, kiáltványokat írt. Színészként kisebb karakterszerepeket játszott. - MARKÓ III. 2002, 831. 239 LICHTNECKERT é. n. 240 Fejér Antal (? - 1790 vagyl791.): ügyvéd, költő. Az eperjesi kerületi tábla jegyzője, Heves és Külső-Szolnok egyesült megyék táblabírája, 1764-től báró Haller Sámuel tábornok udvari jogásza volt. 241 LICHTNECKERT é. n.; BODROSSY 2013,465. 441
