Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Szabó Géza–Békefi Mónika–Király Edit–Csányi Viktor: Bonyha középkori település területén 2015-ben végzett megelőző régészeti feltárás. Előzetes beszámoló
BFQ049.: Kerek, 92 cm átmérőjű, egyenes aljú, a nyesett altalajba 9 cm-re mélyedő beásás alsó része. Leletanyaga: értékelhető leletanyagot nem tartalmazott. BFQ050.: Az egykori járószinten megfigyelt szétszórt állati csontok, középkori kerámiatöredékek. Leletanyaga: értékelhető leletanyagot nem tartalmazott. BFQ051-52.: Földbe mélyített, két helyiségből álló, 570 cm hosszú, 300-360 cm széles, 32-160 cm mély ház, belsejében cölöplyukakkal és vermekkel. A két egymáshoz kapcsolódó, lekerekített sarkú, négyzetes alaprajzú részből álló építmény szürke, hamus, humuszos betöltésében a nyugati oldalon lévő részben egy marha fél csontváza feküdt a padlón (28. tábla). A veremépület keleti oldala mentén cölöplyukak voltak, amelyek két különböző szintről indultak, ami az építmény megújítására utal. Ezt erősíti, hogy a belsejében az épület kibontott aljánál magasabb szintről induló (BFQ052J02-03.) vermek maradványai is voltak. Ugyanakkor a BFQ052J01. verem egyértelműen a megfigyelt padlószintről indul, ami összességében arra utal, hogy a megújítás során az épületnek nemcsak a faszerkezetét építették át, de belsejét mintegy 80-90 cm-rel mélyebbre is ásták. Ehhez a lemélyített időszakoz tartoztak már a BFQ052J05., 7-10. oszlophelyek. Az építmény betöltésében felül szépen ívelten futó égett faszenes rétegek és teljesen tiszta hamucsíkok voltak, az alján pedig egy erősen átégett, paticsos, tapasztott részt figyeltünk meg, ami valószínűleg egy kemencéhez tartozhatott. Leletanyaga: rendkívül nagy mennyiségű, gazdag, sokszínű leletanyag (4. tábla 4-5; 5. tábla; 6. tábla 1-2). A település többi objektumában általánosan előforduló fazekak mellett sütőharang-töredékek, szürke, gyorskorongon készült, gazdagon díszített testű korsó töredékei is megtalálhatóak a kerámiaanyagban. A fazekak díszítése sűrű vonal- és hullámvonalkötegekkel és fogaskerék-díszítéssel történt. A leletanyagban megtalálhatóak a nagyméretű, vastag falú, kavicscsal erősen soványított anyagú, fazék formájú edények töredékei is, közöttük egy, a külső oldalán ferde bevagdalásokkal díszített, vaskos peremtöredék (6. tábla 3). A fedőket néhány finoman iszapolt anyagból készített, szürke, lapos fedőtöredék képviseli (6. tábla 1). Emellett nyílhegy, vaskések, kézi őrlőkő és fenőkőtöredékek is előkerültek (20. tábla 1-4). BFQ052J0L: Kerek, 110 cm átmérőjű, ívelt aljú, a padlószintbe mintegy 100 cm-re mélyedő verem. Leletanyaga: értékelhető leletanyagot nem tartalmazott. BFQ052J02.: Kerek, 80 cm átmérőjű, ívelt aljú verem alja, mintegy 30 cm-re mélyedt a BF Q051-es veremépítmény aljába. Leletanyaga: fazekak töredékei, közöttük fenékbélyeges aljtöredékek (4. tábla 6) és egy vaskos, a külső oldalán ferde bevagdalásokkal díszített, erősen kavicsos anyagú peremtöredék (6. tábla 3). BFQ052J03.: Kerek, 100 cm átmérőjű, ívelt aljú, barna, fekete agyagos betöltésű verem alja, a kibontott padlószintbe mindössze 20 cm-re mélyedt. Leletanyaga: kisebb mennyiségű középkori kerámiatöredékeket tartalmazott. BFQ052J04.: Kerek, nagyjából 25 cm átmérőjű, a padlóba 25 cm-re mélyedő oszlophely a veremépítmény délkeleti részén. Leletanyaga: értékelhető leletanyagot nem tartalmazott. BFQ052J05.: Kerek, mintegy 20 cm átmérőjű oszlophely a veremépítményünk délkeleti sarkában, a padlószintbe 20 cm-re mélyedt. Leletanyaga: értékelhető leletanyagot nem tartalmazott. 79
