Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Csekő Ernő: „Valami úri fürdőélet félszeg paródiája” (Babits Mihály). Fürdőélet egy mezővárosban, az 1880-as évekbeli Szekszárdon
ték. A fürdő így előkészített második évadának ünnepélyes megnyitójára - a korabeli fürdőidények kezdetével megegyező időben - 1883. május első felében, egy szombati napon került sor.66 A „cigányzenével, víg muzsikaszóval” megkezdett idényben a fürdő környéke több mulatság, vígasság, sőt táncestélyek színhelye volt. Kisebb vígasságra példa a június 7-ei „majális”, amely valójában több polgárcsalád önszervező akciójaként jött létre, tehát külön rendezvényre nem is volt szükség. Per- nitz vendéglősnél halászlét -„paprikás halat” - és túrós csuszát rendeltek, a többit maguk hozták. A csónakázó, társas játékot játszó, mulatozó társaság egészen éjfélig kitartott.67 Igen hangulatossá változott a fürdő környéke az 1883. évi Anna-bál alkalmából: a feldíszített tánchelyiségeken kívül - mely a vendéglő terme, illetve az előtte gerendákból és gallyakból emelt fedett tér volt - a kis parkban lévő utak, de még a tekepálya is mécsesekkel, színes papírlámpákkal, lámpagömbökkel, valamint petróleumfáklyákkal volt megvilágítva.68 Társasági élet szempontjából az 1883-as év fénypontja - egyben valószínűleg évekre szóló esemény is - volt az a táncestély, amelyet a 7. huszárezred Szekszárdon állomásozó tisztjei tartottak a Csörge-tónál június 17-én. A gróf Pállfy János és gróf Teleki József nevével fémjelzett rendezvényen a környék arisztokrata és középbirtokos hölgyei és eladósorban lévő leányaik, illetve huszártiszteknek „álcázott” országos főnemesek adtak találkozót egymásnak. Ezúttal Perczel Dezső alispán és báró Augusz Imre csak mellékszereplők voltak. A „Mágnás majális” címet viselő cikk hosszú sorokban hozta a résztvevők névsorát, s részletesen beszámolt a táncestélyről.69 A tánchelyiség és a park az Anna-bálhoz képest is pazarabbul volt feldíszítve, kivilágítva. A fürdőház környékén 250 üvegmécses és 100 darab színes lampion, a táncteremben 150 gyertya adta a fényeket. A függönyökkel és gallyakkal dekorált teremben este 10 órakor csárdással kezdődött a mulatság. Az éjfélkor kezdődött vacsorát a lelkes Ettl József tűzijátékkal tette hangulatosabbá.70 Egy évvel későbbi fürdői levelében Borzsák Endre (Palást) a fentebb említetthez hasonló illusztris vendégsereg hiányát jobb híján humorral ütötte el: „Hát bizony a mi Csörgetégünk - visszatérve föntébbi állításomhoz - valóságos fejedelmi kéjfürdő! Igazoljam? íme a fürdővendégek névsortöredéke: - A valóságos birtokos br. Augusz Imre. Ott volt a múlt napokban: Pál Gróf (Gróf Pál fejérmegyei jegyző), sokszor teszi magas látogatását egy özvegy Herczeghné (most özvegy Laskóné). Legközelebb elrándul ide Király és Királyné is (Amaz felsőnyéki jegyző; emez: néhai Király Sománé Paksról) Sőt császárunk is lehet (Császár Lajos kopácsi rektor), ha ígéretének áll, s meglátogat. Nos ?... Hát nem fejedelmi fürdő ez? Kinek van ellenvetése?”71 Az 1883. évi idényre visszatérve, a fürdőszezont zárásul újfent az augusztus végi úszóverseny koronázta meg. Az első úszóversenyhez hasonló koreográfiában lezajlott rendezvény zsűrije Knór Nándorné elnök mellett Augusz Imre báróból, Mikó György plébánosból, Pápé Gyula vármegyei főjegyzőből és Boda Vilmos ügyvédből, a Tolnamegyei Közlöny szerkesztőjéből állt. Ezen illusztris társaság is tanúja lehetett „egy gázzal telített léghajó” feleresztésének, mellyel a fürdőtulajdonos - a már hagyományos tűzijáték mellett - kedveskedett a fürdőjét 1883-as évben valóban szépen látogató közönségnek.72 66 A fürdőidény kezdetére a korban szerte az országban május 1. és május 15. közt került általában sor. KÓSA 1999, 90. 67 Tolnamegyei Közlöny 1883. június 17. 3. 68 Tolnamegyei Közlöny 1883. július 15. 3., július 29. 3. 69 Az újságban feltűntetett névsor a következő: “Döry Zsigáné leányával Ilonával (Kis-Doroghról), Dőry Jenőné és sógornői Döry Gabriella és Etelka (Dombóvárról); Zichy grófnő leányával Ilmával (Köleseiről), báró Puchnerné és leánya (Bikáiból), Kroneburg bárónő (Svédországból), Berg baronesse (Tolnáról). A férfiak közül: báró Puchner nyug. tábornok, Illés őrnagy, Perczel Dezső, br. Berg Vilmos, br. Augusz Imre, Döry Jenő, Döry Béla országgyűlési képviselő, Döry Pál, Döry László, Nagy kapitány, Narenczy őrgróf főhadnagy, Szeil főhadnagy, herczeg Windischgraetz hadnagy, továbbá br. Ulm, gr. Pálffy, gr. Teleki, lovag Hornung hadnagyok, herczeg Pálffy, Lyubinicky és Tassy kadétok’.’ Tolnamegyei Közlöny 1883. június 24. 3. 70 Ettl fáradhatatlanságát és kreativitását a következő újságrészlet is szemlélteti: ,A tó két végén egy-egy óriási szalma baglya gyújta- tott föl, melynek sárgás világításába a görögtűz nemzeti színnel elegyítve, pompás színjátékot alkotott." Tolnamegyei Közlöny 1883. június 24. 3. 71 PALÁST 1884b, 1. 72 Tolnamegyei Közlöny 1883. augusztus 26. 3. 584
