Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Csekő Ernő: „Valami úri fürdőélet félszeg paródiája” (Babits Mihály). Fürdőélet egy mezővárosban, az 1880-as évekbeli Szekszárdon

lye a kortársak számára önmagában szavatolta a fürdőépítés komolyságát. A téglavetővel44 is rendelkező, helyi polgárcsaládból származó 38 éves mérnök ugyanis megalapozott vízügyi jártassággal és a környék nagyon jó ismeretével is rendelkezett, amelyet részben a Szekszárd-Bátai Dunavédgát Társulatnak folytatott munkája során sajátíthatott el.45 Az Ettl Józsefbe vetett bizalom nem volt megalapozatlan, hiszen a természet adta lehetőségek, illetve a helyi társadalmi adottságok közepette (emlékeztetőül: „lóusztatásra és búzamosásra használt” Csörge-tó), a kor igényeinek, szokásainak megfelelő fürdőt és fürdőéletet hozott létre Tolna megye székhelyén. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a fürdő a megnyitása után több évtizeddel, még az 1900-es években is működött, Ettl Józseftől leánya, Ettl Crescencia46 véve át a fürdő vezetését.47

Természetesen idővel, az újdonság varázsával ható első fürdőszezon elmúltával, érték a fürdőt kritikák - elsősorban persze a társaskocsik, fiákerek, valamint a vendéglő színvonalát -, de a szorosan vett fürdői szolgáltatásokban Ettl igyekezett a nagyobb, ismertebb fürdők, tavi fürdőházak által nyújtott szolgáltatások választékát a szekszárdiaknak helyben biztosítani. A tanulmány első felében már részletesebb képet festettünk a csörge-tói fürdőről, fürdőházról, az előbb egy, majd 1883-tól két (ti. már külön egy-egy a nők és a férfiak részére) uszodáról, a fürdőkabinokról, a fürdővendégek rendelkezésére álló vendéglőről, parkról, tekepályáról.

Kétségtelen: a fürdőzök számára az alapszolgáltatást a tóra épített fürdőházak jelentették, az általuk közrefogott kosaras uszodák egyúttal úszásoktatásra is helyet biztosítva. A korabeli árjegyzék szerint, a következő szolgáltatásokat lehetett igénybe venni (1882)48:

1. bérletjegy egy személyre az egész fürdőévadra: 6 ft;

2. bérletjegy családra, tekintet nélkül a családtagok számára: 12 ft;

3. szabadfürdő és uszoda, személyenként: 12 kr;

4. uaz, tanulók és gyermekek számára: 8 kr;

5. kabinfürdő egy személyre: 20 kr, minden további személyre: 5 kr;

6. úszónadrág: 3kr;

7. lepedő: 5 kr;

8. törülközőkendő: 3 kr;

9. fürdőöltöny hölgyek részére: 8 kr;

10. fürdősapka: 2 kr;

11. úszni tanulás, fürdőhasználattal, személyenként: 12 ft;

12. omnibusz használata oda-vissza bérleteseknek: 15 kr;

13. uaz, nem bérletesnek: 20 kr.

Mint az előbb felsoroltakból is kitűnik, a fürdő a lepedőtől az úszósapkán keresztül a férfi úszónadrágig és a női fürdőöltönyig gyakorlatilag minden szükséges kellékkel fel volt szerelve, amire fürdővendégeknek szükségük lehetett. (Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy újsághírek szerint a női

44 A téglavető, illetve a csörge-tói fürdővel egyidőben Ettl József bérelte még 1884 és 1886 között a fajszi Duna-szakasz halászati jogát is az uradalomtól. MNL TML, Szekszárdi Közalap. Urad. i., 1883. szeptember 22-én kelt haszonbérleti szerződés

45 Például éppen 1882 áprilisában hagyta jóvá a Dunavédgát Társulat választmánya Ettl József 500 forinttal történő díjazását, amelyet a társulat 10 éves pénzkezelésének leszámolásáért kapott. Tolnamegyei Közlöny 1882. április 9. 3.

46 A vállalkozói, üzemvezetői képességekhez szükséges talpraesettségből, illetve öntudatból mutat meg talán valamit az az eset, ahogy- egy 1896. évi anyakönyvi bejegyzés tanúsága szerint - Ettl Crescencia megtagadta házasságkötetésekor az anyakönyv aláírását, miután az esketés során szembesült azzal, miszerint vőlegényét nem Hetyey Gézának, hanem a hivatalos iratok bizonysága szerint- az édesanyja, Feigl Eliz után - Feigl Gézának hívják. MNL TML, állami any.kvek másodpld., Szekszárd - házassági anyakönyv, 1896. április 20-ai bejegyzés. Köszönet az ezen adatra figyelmünket felhívó Rúzsa Éva főlevéltárosnak.

47 így például 1902-ben már Ettl Crescencia kötötte meg a tóra vonatkozó bérleti szerződést (6 évre) az időközben tulajdonossá váló Szekszárd várossal. MNL TML, Szekszárd nagyközség i. kpvt.jkv. 1902/96. kgysz.; A Csörge-tó és közvetlen környékét felölelő a 3 kh és 1119 nöl nagyságú területet - a már 1891-ben meginduló egyeztetések lezárása eredményeként 1894-ben vásárolta meg a város a közalapítványi uradalomtól. MNL TML, Szekszárd nagyközség i., kpvt.jkv. 1891/20, 1893/101, 1893/113, 1894/7. illetve 1894/79. kgysz.

48 Tolnamegyei Közlöny 1882. június 4. 3.; Az itt felsorolt szolgáltatások árában 1884-re némi, de nem lényeges változás történt. Tolnamegyei Közlöny 1882. május 25. 2-3.

580