Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Losonczy Tóth Árpád: „Tegnap estve a lázadás itt is kiütő félben volt…” Hivatalból jelenlevő és jurátus szemtanúk az 1848. március 15-i pesti forradalom pozsonyi előestéjéről

11. kép. Magyar jurátus küldöttség ünneplése Bécsben 1848. március 15-én

Az országgyűlési ifjúságot a korábbi törvényhozási időszakokban gyakran kárhoztatták - többnyire jogosan - féktelen, sokszor durva, faragatlan viselkedése és dorbézolásai miatt. A nyugod- tabb, kényelmesebb, kiegyensúlyozottabb életritmushoz szokott pozsonyi polgárságot szinte naponta botránkoztatták meg túlzásba vitt, „lángszenvedéllyel” folytatott kicsapongásaikkal, mértéktelen italozásaikkal, mulatozásaikkal. Még az ifjakkal szemben máskülönben kellő türelmet és megértést tanúsító Pompéry János is hevesen ostorozta az 1843/44-es országgyűlés idején „a hon reménységé”-nek tartott „ifin nemzedéket” a Vaskutacskánál történt botrányos viselkedése és véres verekedésbe torkolló duhajkodása miatt. Ezért, - mint megjegyezte - a békés pozsonyi polgár méltán vélhette úgy, hogy a magyar ifjak minden rendnek halálos ellenségei, s megerősödött körükben „azon balitélet, hogy a’ magyar ifjú jelleme vadság, ’s eleme rendetlenség’.’138 Pompéry mélyen elítélte a garázdálkodó ifjakat, akik elfeledték nemes hivatásukat, a komoly ismeretszerzést, mely a haza fölemelése érdekében nagyobb alázatot és szellemi önművelést követelt meg tőlük. Szintén nagyobb szellemi erőfeszítésre próbálta ösztönözni az „eleven” és „életrevaló” jurátusokat a Pesti Divatlap szerkesztője, Vahot Imre is. Magyar lapok és könyvek olvasására, költemények szavalábeszédével, amelyben alkotmányt követelt a Habsburg Birodalom másik felének is, nagyban hozzájárult a március 13-i bécsi forradalom győzelméhez. Kossuthot a birodalmi fővárosban óriási lelkesedéssel, valóságos messiásként fogadták. Az egykorú sajtóhírek arról számoltak be, hogy „szinte az imádásig’ szerették őt a bécsiek. (PD 1848. márc. 19. (12. sz.) 366.) Március 15-én, a pesti forradalom kitörésének napján a magyar országgyűlés küldöttségével Bécsben tartózkodó Kossuth ott szinte a hatalom korlátlan ura volt. Bármit megtehetett volna. Miként azt egy jelen lévő joggyakornok visszaemlékezésében némi túlzással írja, a Duna vizét is kihordathatta volna a medréből a bécsi néppel. Sőt, a kedvéért még a Burgot is lerombolta volna a magyar politikus egyetlen intésére. (PASKAY 1885, 61.)

138 YOLE [POMPÉRY János], Pozs. lev. XXV. Élk 1844. aug. 28. (II. félév 9. sz.) 288.

528