Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Losonczy Tóth Árpád: „Tegnap estve a lázadás itt is kiütő félben volt…” Hivatalból jelenlevő és jurátus szemtanúk az 1848. március 15-i pesti forradalom pozsonyi előestéjéről

3. kép. Berecz Károly (1822-1901) arcképe 4. kép. Lauka Gusztáv (1820-1902) képmása hamvai, szinte jelképszerűen, annak a Pozsonynak földjében nyugszanak4, melynek nevezetes nap­jait idős korában oly nagy szeretettel örökítette meg? Kolmár visszaemlékezése szerint Pozsonyban látott napvilágot a szabad, cenzor által nem korlátozott sajtó első könyve, Szabad hangok címmel. A 16 költeményt tartalmazó vékony kis kötet szerzője Berecz Károly,5 aki az 1847-48-iki országy- gyűlésen a távollevő gr. Berchtold Antalt képviselte, mint absentium ablegatus. Berecz a reformkor legigényesebb és legszínvonalasabb irodalmi folyóiratában, az Életképekben érdekes tudósításokat közölt a diéta városának társas életéről, kulturális rendezvényeiről, különös figyelemmel kísérve a jurátus ifjak jótékony célú szervezkedését, mellyel szinte elfeledtették a korábbi időszak haszonta­lan, léha szórakozásait. Ismerősen cseng-e, akár a bölcsészhallgatók körében, a márciusi ifjak nem­zedékéhez sok szállal kötődő Berecz neve? Maga Kolmár - mint már említettük - néhány nappal Berecz kötetének megjelenése után, miként azt a könyvecske címlapján olvashatjuk, Pozsonyban, korrektori állását bízták rá. (SZINNYEI 1891-1914, VI. 778-784.) A Pesti Divatlap számára az utolsó pozsonyi országgyűlésről to­vábbvitte a Vahot Imre által megkezdett, majd Székely József által folytatott levelek közlését. (KOLMÁR József, Ogyt VI. PD 1848. jan. 1.(1. sz.) 24-25.) A frissen kivívott szabadságot, a forradalom vívmányait üdvözölte lelkes alkalmi költeményeivel. (Szabadság­dal. Pozsony 1848. márczius 17.; Üdvszózat. Pozsony 1848.) Megjelentetett egy röpiratot is. (Nép szava Isten szava. Pozsony 1848.) A 30 nyolcadrét lapos füzetecske hazafias politikai gondolatokat és szatírát foglal magában. (KUMLIK 1908,130.) 4 Petőfi barátjának pozsonyi sírja. Új Szó, 2003. márc. 12. (A szlovákiai magyar napilap online elérhetősége: http://www.ujszo.com/ cimkek/kultura/2003/03/12/ petofi-baratjanak-pozsonyi-sirja) (letöltés: 2016. febr. 18.) 5 Berecz Károly (1821-1901) - író, ügyvéd. A sárospataki ref. kollégiumban végezte a jogot. Az 1843-44-i ogy. alatt Pozsonyban br. Eötvös József mellett dolgozott. Az országgyűlési ifjak körében ekkor hazafias versei, az ifjúsági körben tartott felolvasásai és szónoklatai révén nagy népszerűségre tett szert, a jurátusok egyik vezetője lett. 1844-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1845-től gr. Zichy Manó mellett működött, annak titkáraként. Az 1847-48-dik évi országgyűlésen a meg nem jelent gr. Berchtold Antal megha­talmazottjaként vett részt. A szabadságharc alatt a Közlöny c. hivatalos lap segédszerkesztőjének nevezték ki. Követte a kormányt Debrecenbe, majd vissza Pestre. A Pesti Divatlapban és az Életképekben költeményei jelentek meg. Az Életképek munkatársa volt 1846-48-ban. Pozsonyi hírek címmel olvasmányos, élvezetes stílusban megírt és igen adat gazdag leveleket jelentetett meg az Élet­képekben az utolsó pozsonyi ogy. időszerű fejleményeiről. (BERECZ Károly, Pozs. hír. I-IV. Élk [I]. 1847. dec. 5. (23. sz.) 730-734.; II. 1847. dec. 26. (26. sz.) 824-827.; IV. [III.] 1848. jan. 30. (5. sz.) 150-154.; V. [IV.] 1848. febr. 20. (8. sz.) 249-252.) 1848-ban az ő egyik verseskötete jelent meg először a cenzúrát megkerülve. (BERECZ 1848.; PÁLMÁNY 2011, II. 1557.) 506

Next

/
Oldalképek
Tartalom