Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Fuksz Márta: A Tolna vármegyei hegyközségi artikulusok és a Szekszárdi Közalapítványi Uradalom hegybéli rendtartása 1839-ből

hogy annak neve felfedeztessék, nékie által adatik’.’ így könnyen elérte az uradalom, hogy egymás szőlőjét árgus szemekkel figyelve mindenki anyagilag is érdekelt volt a szőlő vigyázására. Ugyancsak a természetbeni jövedelem védelmét szolgálta a szőlő művelését elhanyagolok meg­büntetése. A rendtartás nem tért ki arra, hányszori figyelmeztetés és felszólítás után veszik el a gondatlan gazda szőlőjét, de a végeredmény ugyanaz, mint a Janyai szőlőhegyen. „Böcsü szerént tőle elvitettessen és más szorgalmatosabb embernek adattasson.” Az indoklásban az uradalom érdekei fogalmazódtak meg: „...ezen dologban az Uraságnak is kára forogna..’.’ Az adásvétel ügyével is foglalkozott a bátaszéki szabályzat, ami a janyapusztaiból teljes mérték­ben hiányzott. A rendelet tartalma követte az országos eljárásokat, szokásokat. Az eladni kívánt szőlőbirtokot meg kellett hirdetni, és az eladás szándékával a rokonokat (,Attyafiak”) és szomszé­dokat meg kellett keresni. Ha egy bizonyos időn belül nem jelezték vásárlási szándékukat, a szőlő szabadon eladható volt. A rendelet be nem tartása komoly problémákat jelentett és hosszan elhúzó­dó perek forrásává vált. Az idő előtt eladott szőlőről szóló szerződés érvényét veszthette, ha a rokon vagy szomszéd bíróságra ment az igényével. A janyapusztai és a bátaszéki rendtartások összehasonlítása után világossá válik, hogy a két szö­veg között nem történt átvétel, másolás. Tartalmilag nincs számottevő eltérés közöttük, de olyan jelentős stilisztikai és szövegszerkesztési különbségek találhatóak bennük, hogy biztosan két kü­lönböző embertől vagy két helyről származtak. A bátaszéki rendtartás nyelvezete és írásmódja ré­giesebb, mint a janyapusztaié. Ez adódhatott abból is, hogy az 1812-es szöveget felújították, mikor 1839-ben kiadták a janyapusztaiak részére. A szekszárdi uradalom első rendtartása egy-két évvel később készült el, mint a bátaszéki szabályzat. A janyapusztai szöveg kiadása során sem írtak bele olyan jelentős cikkelyeket, melyek a szőlődézsmáról, vagy az adásvételről szóltak volna. Azt gondo­lom, hogy sem az első, sem a második szekszárdi uradalmi szöveg kiadásakor nem vették figyelem­be a bátaszéki uradalom szövegét. A benne lévő tartalmi egyezés sokkal inkább a korszak hegyköz­ségeinek és földesúri szabályzatainak tematikus és funkcionális hasonlósága miatt alakult ki. A SZEKSZÁRDI KÖZALAPÍTVÁNYI URADALOM SZŐLŐHEGGYEL KAPCSOLATOS LEVÉLTÁRI LORRÁSAI A janyapusztaiak részére kiadott szőlőhegyi rendtartás „hiányos” szabályzat. A legfontosabb föl­desúri jogok (adók beszedése) és a hegyközség működésének biztosítása mellett számos olyan, a szőlőbirtokokkal kapcsolatos probléma létezik, mellyel a szabályzat nem foglalkozott. Ennek oka a rendtartás kései kiadása volt. A levéltári forráskutatás során kiderült, hogy a vitatott kérdéseket az uradalom saját hatáskörében megtárgyalta és rendeletek formájában gondoskodott a hibák kijaví­tásáról, az elmaradások pótlásáról. Az úriszéken tárgyalt nagyszámú ügyek miatt célszerű az egyes forráscsoportokat elemezni és összefoglalni.73 A dunántúli rendtartások gyakori eleme volt a szőlőbirtokok adásvételét, öröklését, elzálogo­sítását szabályozó rész.74 Mint láttuk, a bátaszéki hegytörvény is megemlékezett róla egy cikkely erejéig, míg a szekszárdi nem. Részletes leírások mutatták be a perek lefolytatásának módját,75 míg a szekszárdi és bátaszéki szabályzat csak az üggyel foglalkozó joghatóságot és a feljebbviteli fórum lehetőségét nevezte meg, tehát a bírósági eljárásról rendelkezett. Hosszú és részletes leírások készültek a bűnök (lopás, verekedés, káromkodás, paráznaság) kü­lönböző fajtáiról és az azokért járó testi fenyítésekről és pénzbüntetésekről. A szabályzatok gyakor­73 A források tematikusán nincsenek szétválogatva, hanem a szekszárdi uradalom anyagai között találhatóak meg évenkénti bontás­ban mind a pécsi, mind a szekszárdi levéltárban. 74 ÉGETŐ 2004,16. 75 ÉGETŐ 2001, 39. 484

Next

/
Oldalképek
Tartalom