Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban
Fényes Elek a 19. század közepén, 1847-ben: „Harkány f. Nevezetessé teszi kénköves forrása, mely- lyben iblany is találtatik. Szép fördőházakkal. Használ köszvény-, méhbetegségek-, szorulásokban, lép- és májbajokban, aranyérben, fejér folyásban s bőrnyavalyákban. Hamu színű iszapja nagy hatású. Harkány tájéka igen gyönyörű, egyfelől a regényes szépségével kínálkozó harsányi hegy látszik, másfelől pedig Siklósnak híres vára büszkélkedik, délnyugotra térségen simul át a szem’.’328 1851-ben „Nevezetessé teszi ezen helységet az annak tőszomszédságában fakadó, s nem régen felfedeztetett kénköves forrás. 1823-ban t. i. gr. Batthyáni Antal mint a falunak akkori földesura, a posványságok kiszárítása tekintetéből árkokat huzatván, némelly napszámos, kiki ezen posványos iszapos árkokban dolgoztak, s már régóta térdfájásban szenvedtek, szembetűnőkép érezték a felfakadott meleg forrásereknek jótékony hatását; melly esetet ők másoknak is elbeszélvén, számosán jelentek meg a köznépből, s ezen iszapos meleg vizet fördésre használták. Az uraság látván az oda tóduló sokaságot, a legbővebb forrást kitisztittatta, s fürdőszobákat állítván melléje, közhasználatúvá tette. Végre a v(ár)megye figyelmetessé tétetvén, azt Patkovics József megyei orvos által megvizsgáltatta, kinek is hivatalos jelentése röviden ebből áll: a víz melegsége a d. Rospini által készített hévmérő szerint 41 fok, s olly heves, hogy meztelen kézzel, egy itczés üveget megtölteni lehetetlen. Ezen természeti tulajdonságát a levegőnek semmi befolyása nem akadályozhatja. Eddig a megyei orvos jelentése. Tudományos vizsgálatát ezen ásványforrásnak, melly csúzos betegségekbe, lép és májkeményedés- ben, aranyérben, fejér folyásban, s börnyavalyákban igen foganatosnak tapasztaltatott, Tognio329 pesti egyetemi oktatónak a magyar ásványvizekről készülőben levő jeles munkájából tudhatjuk meg. A fürdőhely környéke igéző. Ugyanis északra nyúlik el a harsányi híres borokat termő szőlőhegy, erdővel koszorúzott tetejével; keletre láthatni a magas hegyen büszkélkedő siklósi várat; délre pedig gazdag szántó földek, s búja növésű rétek gyönyörködtetik a szemet. Fördő és vendégszobák elegendő mennyiségben találtatnak. F(öldes) u(ra) a siklósi uradalom’.’330 A budai Császár-fürdő a József-hegy tövében, a Duna jobb partján, a Felhévíz forráscsoportjára települt fürdő a főváros egyik legjelentősebb fürdője volt. Anonymus szerint itt volt Attila szállása, aki maga is építtetett e helyen szép fürdőt. Forrásai az első magyar királyok idejében is ismeretek, használatosak voltak. A fürdőhelyet Európa-szerte ismerték, Felhévíz lakosai főként fürdősök és borbélyok voltak. A török háborúk idején a középkor híres-neves magyar fürdői elpusztultak, helyükön a 16. század második felében a törökök nagy fürdőházakat építettek. A mai Császár-fürdő török részét Szokollu Musztafa építtette 1570 körül. Buda 1686-os visszafoglalásakor viszonylag épen maradt, kincstári birtok lett, 1700 körül Ekker János fürdős vette bérbe. Igazi fejlődése 1802-ben indult meg, amikor a gazdag Marczibányi család tulajdonába került. Bővítették, szépítették, majd 1806-ban az irgalmas rendnek ajándékozták, mely a fürdő összes jövedelmét a szegény betegek gyógyítására fordította. A rend is tovább bővítette a fürdőt, mígnem 1841-44 között teljesen újjáépítették. Ez az árkádos, zárt, félköríves udvarú, gyönyörű épület, mely a hajdani török fürdőt is magába olvasztotta, bálok, estélyek, színházi előadások színtere, vagyis a budai társasági élet egyik központja lett.331 Magda Pál szerint: „...híresek a Budai melegferdők is, u. m. a Tsászárferdő, Sáros, a Rudas, a Rátz, és az Ispotály ferdő. A két első legnevezetesebb. Báró Krantz szerint a Tsászár ferdőben erős kénköves spiritus, alkali föld, sok vas részetskékkel, Glauberiumi tsudálatos só és közönséges só van; A Sárosban erős kénköves spiritus, meszes föld, kevés vas részetskékkel, egy más föld, melly a salétrom savanyúságában felnem oldoztatik, több közönséges, mint keserű só. A Sáros ferdőt Krantz hathatósabbnak ítéli lenni a Tsászári ferdőnél. Mind a kettőnekfeléllesztő, erősítő és kitisztító ereje van’.’332 328 FÉNYES II. 1847. 60. 329 Tognio Lajos (Becs, 1798. január - Pest, 1854. november 9.): orvos, egyetemi tanár. 1820-ban szerezte meg orvosi oklevelét a bécsi orvosi karon, 1820 és 1825 között a bécsi Allgemeine Krankenhaus orvosa, 1825 és 1854 között a pesti orvosi karon a kórtan és gyógyszertan nyilvános rendes tanára. 1848-ban aulikus magatartása miatt felfüggesztették, 1849-től ismét nyilvános rendes tanár. Ásványvizek elemzésével és balneológiával foglalkozott. - KAPRONCZAY 2004, 303. 330 FÉNYES II. 1851, 90-91. 331 CSIFFÁRY 2004, 34-35. 332 MAGDA 1819, 269. 456
