Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban

ságban, köszvényben, lépdugulásban, sápadtságban, mirigyes és angol betegségekben, fejér folyásban, a nemző részek pelyhüdtsége miatt eredt folyadékokban, a húgycső bajaiban s különösen a fövenyben, végre az ideig gyengesége miatt származott nyavalyákban.

Afördő olcsóság tekintetéből dicsérhető; s azon erdős völgyet, mellyben fekszik, e hegyes vidéknek tiszta levegője, a közel fekvő fenyvesnek balzsam illatja, a hegytetőkrőli bájos kilátás, hazánkban egyik legszebb mulatóhelynek teszik’.’309

Csapó Ida 1834 nyarán gyógyíttatta magát Bártfafürdőn. Apjának írta: „Tegnap Vivanotal szóltunk, ő ugyan tsak Bártfát javasolta újra is, annyira hogy Paly már azt gondolta hogy talán Báró Serpes vagy Imre bátyámat?10 Pestrűl késsértetvén még is oda mehetnék..!’311 Következő levelében már szüleit hívta kísérőnek,312 de azután mégis férjével utazott el.313 1834. július 28-án már Bártfa- fürdőről küldött levelet apjának.314 Szeptember 5-én pedig már Bécsből keltezte levelét, melyben arról írt, hogy a bártfai fürdőzés igen jó és hasznos volt.315

Az említett magyarországi fürdőhelyek mellett látogatták még a budai Császár fürdőt316, a fel309 FÉNYES I. 1851,97.

310 tagyosi Csapó Imre (Győr, 1787. január 10. - Pest, 1849. augusztus 3.): Csapó Dániel testvére. Fiatal korában Tolnán élt, de 1844- ben tartozásai rendezése végett el kellett adnia birtokát. Később Csanád megyében, Dombegyházán táblabíró, 1815. szeptember 7-én Pesten feleségül vette a római katolikus vallású szákuli Házy Terézt. Halála a pesti Deák téri evangélikus anyakönyv bejegyzésében található 1849. augusztus 3-i kelettel, ahol mint dunaszentgyörgyi Csapó Imrét említik, ki földbirtokos volt és a pesti evangélikus gyülekezet alinspektora. Pesten a Terézvárosban a Kerepesi (ma Rákóczi) út 6. számú házban lakott. A dombegyházi birtok felesége örök része volt, ki 1792-ben született és 1856. december elsején halt meg. Öt gyermeke maradt: Gusztáv, Karolina, Sándor, Adolf és Vilhelmina. - CSAPÓ GY.-CSAPÓ Z. 1985, 27 .

311 MNL TML Csapó család iratai - Csapó Ida levele édesapjához Bécs, 1834. június 12. 38. doboz 36. pali.

312 „Palinak az gondolat ja az jó Imre Bátsi eránt tehát tetzet Kedves Atyámnak - ki tudja ezen jó Bátyám ezen áldozatot hozhattya e számos Famíliája végett. Liebbald barátunk is igen Kedves Úti társ lene. De még egyet gondoltunk mi talán még nem is juttot eszébe az Kedves Papám! Ezen erősítő fördö vallyon nem volna e maga drága személlyének igen hasznos?Nem gondolt még arra Kedves édes Atyám? Leibbald tavai azt mondotta hogy igen igen jó volna U. Atyámnak az Bártfai fördö. A mi az utazást illeti Kedves Atyám, azt mondja Paly Posonybul három nap allat ott lehetnénk. Könnyen, hiszen az utazás eddig nem esset nehezére Kedves Atyámnak; - Bártfán ha egy holnapig mulatnánk azt tartom igen is elég lenne, mert az allat 24 Fördöt tsak lehet használni” - MNL TML Csapó család iratai - Csapó Ida levele édesapjához Bécs 1834. június 16. 38. doboz 36. pali. - Liebbald Gyula Tamás (Morvaország, 1780 táján - Dombóvár, 1846. augusztus 3.): állatorvos, orvos, tanár, szakíró, bölcseleti doktor. Morvaországi származású, orvosi oklevelét a prágai egyetemen szerezte, majd Bécsben folytatott bölcsészettudományi tanulmányokat. Az állatgyógyászat tanára a keszthelyi Georgikonban, ahol 1806 októberében prorektor, állatorvos és tanárhelyettes, 1808-ban a természettan és állatgyógyászat rendes tanára, a lovásziskola és a lóismeret előadója lett. A Georgikonban 1818. április 23-ig tanított, mire októberben a frissen alakult magyaróvári hercegi gazdasági tanintézethez mint igazgató-tanító került, Magyaróvárra költözött, de itt csak 1819. márciusáig maradt és innen visszatért Keszthelyre, ahol novembertől a természetrajzot, állatgyógyászatot és rövid ideig a technológiát adta elő. 18 évi tanárkodása alatt kilenc esztendeig (1808-1813, 1816-1817,1821-1825) az archoni tisztséget is viselte, a keszthelyi líceumban pedig a természettant tanította s annak hosszabb ideig igazgatója volt. Részt vett és előadott a Festetics György által létrehozott Helikoni ünnepségeken. Az 1824-1825. tanév befejezése után a Georgikontól megvált és mint Esterházy herceg ozorai uradalmának állatorvosa halt meg. 1831-ben az országos küldöttség által készített munkák vizsgálatára kiküldött Tolna megyei bizottság tagja. 1836-tól haláláig Tolna megye tiszteletbeli főorvosa. - KENYERES II. 1969, 70.

313 „Tehát még is elvált az sors édes Atyám, Paly ön maga fog elkésérni Bártfára. Paly holnaphoz két hétre kíván innen elindulni, Trent- sénig meg sem álunk, és így három négy nap alatt oda érünk” - MNL TML Csapó család iratai - Csapó Ida levele apjához 1834. június 22. 38. doboz 36. pali.

314 „Mi Augusztus 20kig itt akarunk ...maradni...Tegnap tartották itt az híres Ana Bált, sok száz és száz ember tollyakozott most itten eszve és számos igen interressante Urasságokkal esmerkedtiink meg - az mind szép és jó volna tsak több pallérozást lehetne kívánni itt” - MNL TML Csapó család iratai - Csapó Ida levele apjához Bártfa, 1834. július 28. 38. doboz 36. pali.

315 MNL TML Csapó család iratai - Csapó Ida levele apjához Bécs, 1834. szeptember 5. 38. doboz 36. pali.

316 Nedeczky Ferenc írta barátjának Sztankovánszky Jánosnak 1819. augusztus 10-én Csórról: „Hogy fördesz igen jól teszed, tsak kívánnám, hogy a Császár Fördővel élnél, mert ez főképpen hasznos, leg inkább Neked használt volna a múlt holnapban, ha nem értesz Kérdezd Mimit bővebb tudósítást adhat, de ara is vigyáz. - Ezen fördővel élt Blaskovits Nina is, vagyis Edelsbacherné, ezt én noha már sokszor emlitteni meg tiltottad, még is eszedben juttatom, mert tudom, hogy szives emlékezetet gerjeszt benned, ha talán el múltakat is, de mind azon által kellemeteseket’.’ - MNL TML Sztankovánszky család iratai - Nedeczky Ferenc levele Sztankovánszky Jánoshoz 17. doboz 38. pali. - Eklér József írta 1832. június 9-én Székesfehérvárról Csapó Dánielnek: „...minekutánna az orvosaim a Budai Császár fördöt, és azon víznek italát egészségemnek helyreállítására elkerülhetetlen szükségesnek tanácsolták, ennek következésében f. holnapnak 17dik azon fürdőben három vagy négy hétre megyek..!’ - MNL TML Csapó Dániel iratai - Eklér József levele Csapó Dánielhez Székesfehérvár, 1832. június 9. 50. doboz 147. pali. - nedeczei Nedeczky Ferenc (Görbő, 1767. február 2. - Csór, 1840. április 2.): Fehér és Tolna megye táblabírája, Tolna megye követe az 1825/27. országgyűlésen. 1794: Tolna megye simon- tornyai járási főszolgabírája, 1808: 1000 forintot, 1812: újabb 300 forintot adományozott a Ludovikára, 1808, 1811: főszolgabíró, táblabíró. 1808-ban a követutasításokat készítő bizottság tagja. Veterán, az 1808,1811/12. országgyűlésen Tolna megye követe. Az 1813. április 28-i tisztújításon járási főszolgabírónak választották. Megjegyezték, hogy már 21 esztendeje szolgál, ezért jelölték az első, a második alispáni posztra, valamint főadószedőnek, de nem választották meg. 1818-ban a Tudományos Gyűjtemény előfi453