Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban
Éjszakai szállást ki-ki anyagi helyzete, ízlése szerint választhatott; aki megengedhette magának a legújabb épületekben szállt meg egyszerre két, egymásra nyíló szobában, mások a régebbi épületben, vagy még olcsóbb magánházakban laktak, helyhiány esetén azonban meg kellett elégedniük valamely takaros füredi vagy arácsi parasztházzal is. A reformkor utolsó évtizedében a fürdőtelepen már háromszáznál is több kiadó szoba várta a vendégeket. Mivel a vendégszobákat előre le kellett foglalni, előfordult, hogy a jómódú nemesek is a parasztházak valamelyikénél szálltak meg. A parasztházakon kívül szállást adhattak a szőlőhelyi présházak tulajdonosai is. Csapó Dániel és családja is magánháznál szállt meg. Sámson János professzor Veszprémből írta neki 1829. május 20- án: „Hraskó Fö Strázsa Mester Úr eő Nagysága beteges állapotya miatt nem írhatván meg kért engemet az eránt, hogy Tttes Uraságodnak adnám tudtára az ö nevében, hogy a Füredi Savanyo vizen Ferdö Fiáznál azon kívánt három szobák az azokhoz tartozandó Kis Konyhával együtt, mely- lyeket a múlt nyáron Groff Viczainé279 bírtt, Tiszt. Uraságod részére meg vannak rendelve, és annak üdéjében szolgálatyára fognak lenni’.’280 A balatonfüredi víg nyári életnek aztán mintegy természetes befejezője volt a badacsonyi szüret. Eleinte Bezerédj István apósa s a Szegedyek281, jobban mondva a Kisfaludyak és Ignác bátyja282 révén vehetett itt részt, de később, 1825-ben már nekik is volt szőlejük, mert május 25-én lelkére köti Pál becsének, hogy Badacsony iránt értekezzen és intézkedjen az apósával, hogy „ki ne nevessenek épületünkkel!’283 A badacsonyi szüretre vonatkozóan 1819-ben írta Rusa János, Bezerédjek egykori nevelője, hogy „sajnálhatja Pál, hogy ezen részt nem vett. Egyik bál a másikat követte. Ott volt a veszprémi püspök, Márkus referendárius s Bezerédj György is egész familiájával. Sajnálkozással hallotta Pista betegségét. De hála Istennek, hogy most már jól van. Kívánja is, hogy kedves szüleinek örömére s a magyar világnak boldogítására a nagy Isten számosabb esztendőkre éltesse’.’284 Bezerédjnek fennmaradt több Badacsonyból írt levele is. Csapó Dánielnek írta 1826. október 21- én: „Mi ezen hetet jó egésségben - szép idővel - kellemes társaságban - és folyvást tartó mulatozásban töltöttük - kívánságunk, hogy egyszer Uram Bátyámat a Báró Serpessel is itt láthassuk - még inkább fel élledt.”285 Másik leveléből nagyon mozgalmas kép bontakozik ki a badacsonyi szüretről. „Máli egészséges, 279 lóosi és hédervári gróf Viczay család: Régi magyar család, mely a kihalt Kanisay és a 19. században még virágzó Ostffy családdal közös őstől származik. Nevét a Sopron megyei Vicza helységről kapta. Korszakunkban három Viczayné jöhet szóba: Viczay Károly- né gróf Khuen Mária császári királyi kamarás felesége. Viczay Adolfné herceg Lichnovszky Leokádia Anasztázia, ulánus kapitány felesége és Viczay Hedrikné gróf Zichy Alexandra. - NAGY XII. 1865, 172-175. 280 MNL TML Csapó család iratai - Csapó Dániel levelezése - Sámson János levele 58. doboz 232. pali. 281 mezőszegedi Szegedy család báró: Szegedről származó család. A család első ismert őse, Tamás volt, aki 1550-ben Szegeden született és közös családból eredt János fiaival: Mártonnal és Andrással, akik 1579-ben nemesség újító címerlevelet, 1596-ban pedig Bolyár és Mikla Solt megyei birtokokra királyi adományt nyertek. Korszakunkban Ferenc vitte tovább a családot. Az ő fia Mihály, aki 1764-ben osztozott testvéreivel. Fia, Károly (1779. december 7-1858. szeptember 3.) császári és királyi kamarás és Imre (1812. június 26-1879. február 17.) cs. és kir. kamarás, az orosz Szent András rend vitéze. A Balaton felvidék egyik legismertebb építészeti emlékét, a Szegedi házként ismert, népi barokk vonásokat mutató présházat mezőszegedi Szegedy Ignác és felesége Rosty Katalin építtette 1795-1796-ban. A Sümeghez közel fekvő Ötvösön birtokos családfő jelentős tisztségeket viselt. Címei között Zala és Vas megyék táblabírája, valamint a királyi tanácsos tisztség is szerepelt, e mellett 1781 ésl785 között Zala megye első alispánja volt. Elsőszülött lányuk, Szegedy Róza (1775-1832) Kisfaludy Sándor (1772-1844) költővel kötött házassága folytán került be a magyar irodalomtörténetbe. A család a megye jómódú földbirtokosai közé tartozott, Szegedy Ignác nagyapjától, illetve apjától örökölt öt- vösi birtokát folyamatosan fejlesztette, több mint 25 környékbeli településen szerzett újabb és újabb birtokrészeket. Mivel Ötvösön nem termett szőlő, a vidék híres borokat termő szőlőhegyein (Somlón, Töllváron, Badacsonyban) termelte a bort, amit az ötvösi és a halála előtt épített badacsonyi pincéiben tárolt. - CSÁNKI é. n. 630. 282 bezerédi Bezerédj Ignác (Győr, 1783. július 19. - Kisgörbő, 1862. január9.) Apja Bezerédj Ignác hétszemélynök, akinek idejében - 1812-ben szerezte meg a család Ménfőt. Iskoláit Győrött végezte, Pesten és Veszprémben gyakorolta a jogot. 1806-ban Zala megyében lett második aljegyző, illetve szolgabíró. 1809-ben a felkelt Zala megyei nemesi sereg második lovaskapitánya volt. 1816- ban Győr megyében lett előbb főszolgabíró a sokoróalji járásban, majd 1823-ban másodalispán, végül 1828-tól 1842-ig első alispán, ekkor udvari tanácsosnak nevezték ki. Az 1825-27-es és az 1830-as országgyűlésen ő képviselte Győr megyét. A közszerepléstől visszavonulva Kisgörbőre költözött, ott hunyt el. - BOROVSZKY é. n./d, 561. 283 BODNÁR-GÁRDONYI 1.1918, 117. 284 BODNÁR-GÁRDONYI 1.1918, 117-118. 285 MNL TML Csapó család iratai - ifj. Bezerédj István levele Csapó Dánielhez Badacsony, 1826. október 21. 449
