Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban
A Balatonfüreden található források vize szénsavban gazdag, ezért is nevezik savanyúvíznek. A három, közkútként is működő forrás vizének összetétele némileg eltérő. A Balaton északi partjánál lévő szénsavas források utóvulkanikus tevékenység eredményeként jöttek létre. A vízből a szénsav a bőrön keresztül felszívódik, továbbá a víz fölött összegyűlő szénsavgáz belélegzése, a víz hőmérséklete együtt javítja a belső szervek vérellátását, elősegíti a szívizom vérrel, oxigénnel való ellátását. Ennek köszönhetően a szénsavas fürdő hatékonyan alkalmazható a szívbetegségek és a különféle szívbillentyű bántalmak gyógyítása során. A szénsavas ásványvizet tapasztalati úton használták mindaddig, amíg Schuster Józsefet249 nem bízták meg a fürdőorvosi teendők ellátásával. Meghatározó volt ebben Heinrich Johan Crantz250 vegyelemzése, és már ekkor egyéb külföldi hasonló jellegű ásványvízzel kezdték összehasonlítani. A 19. század elején úgy tartották, hogy az ásványvíz elsősorban erősítésre alkalmas, jó hatású a sápkor ellen, légzési zavaroknál, idegbántalmaknál, verőér-rendszeri megbetegedéseknél. Nem javasolták viszont magas vérnyomás és gyulladások esetén. Az orvos nem a rendelőben, hanem a sétányon, az ivókútnál sétálva hallgatta meg a betegek panaszait és írta fel a recepteket. Az ásványvíz mellett még hosszú ideig más gyógymódokat is alkalmaztak. így:- a Balaton vizével a tengeri fürdőket kívánták helyettesíteni;- a Balaton iszapját Heller Flórián251 elemzése alapján idegzsábára és csúzos bántalmakra;- a birkasavót a Savós-forrás vizével keverve légúti megbetegedések kezelésére és- a szőlőkúrát általában erősítésre használták.252 Gyógyfürdőhellyé válását is - a kedvező természetföldrajzi adottságok (fekvése, klimatikus viszonyok stb.) savanyú vízének köszönhette, melyet az orvosok a legkülönfélébb betegségek gyógyítására javasoltak. Főként emésztő- és légzésszervi, vérkeringési zavarok, ideg- és izomrendszeri bántalmak és nőgyógyászati megbetegedések hatásos ellenszereként reklámozták.253 Bél Mátyás 1731-ben járt a Balaton környékén. Füredről így írt: „Nagyobb hírnévre és látogatottságra tett szert a másik fürdő, melyet Tihany félszigetén túl Föröd falu igazgat. Ez már erősen savas forrás, kettős kútja is van és körülbelül 30 ölnyire fekszik a tó partjától. Az egyik kút vize inkább ivás- ra használatos, mivel sokkal hígabb és kellemesebb ízű a másiknál. A másik kút nem ad oly kellemes ízű vizet, de sokkal bőségesebben, éppen ezért inkább fürdésre, mint ivásra alkalmas. Ehhez a kúthoz egy kis épületet is hozzászerkesztettek,melyben fürdés céljaira a vizet melegítik és akik használni akarják, azoknak kimérik. Ennek a jó híre május hónapban tömegesen csábítja ide az embereket s mivel a kis házikón és egy másik épületeken kívül a közelben sehol sincs az eső és napsütés ellen menedék, számos szétszórtan felütött sátrakban tanyáznak’.’254 Vályi András írja Balatonfüredről országismertető munkájában: „Füredi savanyú víz. Szala Vármegyében, földes Ura a’ Religyiói Kintstár, fekszik Fürednek szomszédságában, Balaton Tava par- tyán. Nevezetes e’ kútfő nem tsak Magyar; hanem még külső Országokban is, mind jó izére, mind pedig külömbféle orvosló hathatósságaira nézve, mint hogy esztendőről esztendőre szaporodnak az azzal élő Uraságok; a’ Vendégfogadók, és más megkivántató alkalmaságok is azokhoz képest meg- szaporíttattak. Roppant nagy épületet építtetnek itten Királyi Tanátsos Gludovátz, és Tit. Fíorváth 249 Schuster József: székesfehérvári seborvos. Az 1716. évi tihanyi apátsági birtokösszeíráskor beírták, hogy Balatonfüreden savanyúvizek vannak. A kórház helyén Tenkovits Miksának másfél holdas telke volt, ezen fakadt az a forrás, melyhez fürdőházat építtetett és tíz fürdőkádban kazánnal melegített savanyúvízben biztosított fürdést a vendégeknek. Halála után özvegye 1741-ben eladta a fürdőt Schuster József orvosnak, aki azt haláláig üzemeltette. 1749-ben örököseitől bérbe vette az egész területet Lécs Ágoston tihanyi apát. 1759. július 30-án Lécs apát véglegesen megvásárolta az özvegytől az ingatlant és hét kisebb fürdőházzal, 23 fürdőkáddal megvetette az alapját a savanyúvizi gyógyhelynek. - DOBOS 2008, 77-80. 250 Heinrich Johan Nepomuk Crantz (1722-1799): bécsi botanikus, szülész, farmakológus. Eleinte orvos, majd a botanika tanára volt a bécsi egyetemen. Megpróbálta a Habsburg monarchia valamennyi gyógyvizét ismertetni egyetlen monográfiában. - PALLAS IV. 1893, 561; PACZOLAY é. n; DOBOS 2003, 69-72. 251 Heller Flórián János (1813-1871): osztrák patológus 252 DOBOS 2008, 78-80. 253 HUDI 1988, 112. 254 DOBOS 2008, 77-80. 443
