Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban

füredi napok miatt felszaporodtak. „Tegnap ellöt volt itt távolietünkben Andrássy Úr a ki Kedves Mamám levelét 27Júliusban Füreden írta - és a hoz tsatolva olly Kedves ajándékokat hozott’.’193

Gindly Antal 1830. október 17-én tájékoztatta a következőkről Bezerédj Istvánt: „Kösztünkszólván, már a nyáron Füreden hallottam olyanoktól susogni kik gondolván engem nem ösmervén, Kevesebbet oltalmazokat - el gondolhatod hogy a dolgot nem hagytam az elöladásánál - sőtt mindent el követtem Eő Kegyelmetek az jobb útra térítteni. Mindazon által - ehhez egy kis Philosofia kell -s egy alkalombeli ellen próba de facto - olly an a világ akkor maid meg azon véleményben egekig fog emelni - mind szokot történni. írásomról látod hogy még bágyatt vagyok, a leg nagyob nyavala a mellett életemben szenvedtem...”195 196 Bezerédj Pál írta apjának 1834. július 28-án: „Az utunkat Fürednek szerencséssen idáígfolytattván az alkalmatosságot ime viszsza küldöm, mely reménlem 26ikára baj nélkül haza érend, Isten adja, hogy mindnyájukat kívánt jó állapotban találhassa. - Az utunkba úgy szinte itténd is nem győztem elegendőképp a Tolnai esetrűl beszélgetni, és mindnyájan természetessen Pistánknak tettét és általjányos viseletét igen helyesítették még a Miska is, ez is Grófidnak el járását éppen nem hagyván, s már egészlen készen volt le mennyi s mint egy közben járásával a dolgon segítteni, de utóbb még is nem tudom mi okbúi gondolatyán fent hagyott. Úgy is nem nagy sikere lett volna itt létének. - Füreden különössen sokat értekeztem Patayval197 ki egész Tolna Megyét kárhoztatja, hogy Pistánknak választását ki nem tudta vívni. Az Ország Gyűléséről ottand is oly kevesset tudnak, mint Tolnán - kivévén hogy Pali198 Deákkal igen öszve ütötte a tengőit, tudniillik Pali Vesselényi ellen nyilatkozott, és pedig Instantiója ellen, Deák természetessen pedig igen pártolta, és úgy végezte a beszédjét, hogy a Sopronyi követnek szeme jobb mint a szája. Tsudálom igen Palitúl. - Az úgy is már hanyatló populantását aligha egészlen el nem veszti. - Ignátzot Füreden találtam mint nékie úgy szinte Miskának Pápán a fizetéseket megtettem. Ilka nevű leány magukkal viszik Carsbadba gyorskocsival mennek Carlsbadba.”199

Gindly 1834-ben is Balatonfüreden volt: „Füredi Utómat, ha tehetem, elébb nem lehet mindt Julius holnap közepettén, azt is tsak úgy ha Pöstyéni utambul sémi sem lenne, de mindt azon függ - ha veszünk bé Pénzt a Költségekre’.’200

Csapó Ida naplójába jegyezte fel, hogy: „Az 1847-ik év őszén Füredről, hol Eötvös József, Zichy

195 MNL TML Csapó család iratai — Csapó Ida levele apjához Bécs, 1836. szeptember 6. 38. doboz, 36. pali.

196 MNL TML Bezerédj család iratai - Gindly Antal levele ifj. Bezerédj Istvánhoz Tengelic, 1830. október 17. 326. doboz 52. pali.

197 báji Patay József (Cekeháza, 1796 - Pest, 1868. április 20.): politikus,országgyűlési képviselő, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alelnöke, jászkun főkapitány. 1848 márciusától a Pest megyei Közcsendi Bizottmány elnöke, 1848 júniusától a monori kerület képviselője. A sárospataki kollégiumban tanult, majd jogot végzett. Megyei közpályára először Szabolcsban lépett, esküdtként. Házassága után a Pest megyei Gombára költözött, és innen vezette több megyére kiterjedő birtokainak gazdálkodását. 1830. július 9-én választották meg táblabíróvá Pest megyében, ahol hamarosan a szabadelvűek egyik vezető egyénisége lett. 1848-49-ben tevékenyen részt vett a forradalom és szabadságharcban. - PÁLMÁNY 2002,657-660.

198 felsóbüki Nagy Pál (Fertőszentmiklós, 1777. szeptember 7. - Bécs, 1857. március 26.): politikus. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Aranysarkantyús vitéz. A pesti egyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett, ezután nagybátyja, Nagy József királyi személynök mellett hites jegyző volt, s az ügyvédi oklevelet is megszerezte. Az 1797. és 1805. évi nemesi felkelések során kapitányi, később őrnagyi rangban szolgált. 1805-töl tevékenyen részt vett Sopron megye közéletében, s hamarosan szónoki tehetségével és szókimondásával hívta fel magára a figyelmet. 1807-töl Sopron országgyűlési követeként szót emelt a jobbágyok terheinek csökkentése és helyzetük javítása érdekében, bírálta az úrbéri visszaéléseket, a nyomorba döntö adórendszert, a megyei tisztviselők túlkapásait és a megyei korrupciót. Emellett követelte a birodalom pénzügyeinek rendbetételét, Beszédei többnyire rögtönzöttek voltak. Kezdettől fogva küzdött a magyar nyelv egyenjogúságának elismertetéséért. Fellépésével hamarosan országos hírnevet szerzett. Részt vett az 1809-i és 1813-i nemesi felkelésben is. A bécsi udvar utasítására Sopron megye főispánja megakadályozta országgyűlési követté választását. A kormányzat minden mesterkedése ellenére 1825-ben ismét követté választották. Jelentős szerepe volt a Magyar Tudományos Akadémia megalapításában. Az 1830. évi országgyűlésen már nem támogatta a reformeszméket, s konzervatív nézeteket hirdetve igyekezett a reformellenzéket mérsékelni, sőt egyes esetekben nyíltan fel is lépett ellenük. Politikai pálfordulása miatt az 1832-36. és 1839-40. évi országgyűlésen népszerűségét elveszítve teljesen háttérbe szorult. Az 1840. évi országgyűlés után bécsi befolyását igyekezett felhasználni a politikai elítéltek érdekében, de a közélettől lényegében visszavonult. - MARKÓ II. 2001, 608-609.

199 MNL TML Bezerédj család iratai - Bezerédj Pál levele id. Bezerédj Istvánhoz, Szerdahely, 1834. július 28. 326. doboz, 3. pali.

200 MNL TML Csapó család iratai - Gindly Antal levele Csapó Dánielhez Tengelic, 1834. június 15. 44. doboz, 73. pali.

433