Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban

főjegyzője Gindly Antal131 és Dőry nevével is találkozunk, valamint rendszeres vendég volt Csapó Dániel és családja is. Az egész magyar nemesi világ (arisztokraták132 és köznemesek133) megjelent a nyári hónapokban Balatonfüreden.

1821. júniusának elején főrangú üdülővendég érkezett családjával a fürdőhelyre: József főherceg nádor feleségével és gyermekeivel: Mária Dorottya főhercegnővel, s az ekkor még gyermekkorban lévő István főherceggel és Hermina főhercegnővel. A nádor feleségének gyenge tüdeje volt, s a szénsavas melegvíz-fürdők, a kellemes hőmérsékletű tavi fürdők és az üde füredi levegő javulást eredményeztek egészségi állapotában. Két teljes hónapot töltöttek a fürdőhelyen, s a fürdőhelyi orvos feljegyzése szerint: „A főhercegnő erőben, egészségben épülve és gyarapodva, hálás érzettel ha- gyá el fürdőnket, életfogytig kegyelve s pártfogolva azt’.’134 A nádor látogatásáról Rómer Flóris neves történészünk így emlékezett meg: „József nádor, amennyire szerette a természet szépségeit annyira kedvelte a magányt. Mivel akkor még csak kevés ház állott Füreden, a savanyúvízhez közel eső, s az országúira néző Varga-féle házat bérelte ki, szép kertjével, a Balatonra és a Tihanyi-félszigetre tekintő elragadó kilátással. Itt történt az, ahol fia, István, főleg a honi nyelv megtanulása kedvéért a füredi sihederekkel érintkezett, s ahol a történelmi ’Palatínus Pista gyere le, nem bántunk!’ elhangzott. A beteg főhercegnő, midőn 1824-ben újra gyöngélkedett, ismét Balatonfüredet kereste fel’.’135

E két üdülőkúra a legfelsőbb körökben egy csapásra divatba hozta Füredet. 1836. szeptember 7-én József főherceg újra megjelent a fürdőhelyen, majd 1838. augusztusában - az akkor már felnőtt István fiával - két napot ismét itt töltött.136

Gróf Széchenyi István is többször felkereste e balatoni üdülőhelyet. 1838. szeptember 6-án kelt levelében arra kérte Lunkányi Jánost137, hogy - Bayer soproni orvossal megtanácskozva - tegyen javaslatot egy fertőbozi közfürdő kialakítására. A fürdő terveihez a már 19 esztendeje működő balatonfüredi kosárfürdő műszaki paramétereit vették figyelembe.138

Kossuth Lajos 1842. júliusában Balatonfüredről keltezte híres fürdőlevelét, melyben a balatoni hajózás szükségességére is kitért.139 A balatoni gőzhajózás legfőbb szorgalmazója azonban Széchenyi István volt. Az első balatoni gőzhajó vízre bocsátására 1846. szeptember 21-én, tehát Széchenyi István születésnapján került sor Balatonfüreden. A 300 személy szállítására alkalmas hajó - javaslatára - a Kisfaludy nevet kapta. A menetrendszerű gőzhajóforgalom 1847. májusában indult meg a Balatonon. A hajó hétfőn, szerdán és pénteken reggel Keszthelyről indult, kedden, csütörtökön és szombaton pedig Balatonfüredről, miközben Fonyódon, Badacsonyban, Révfülöpön, Balatonbog- Iáron, Szántódon és Alsóörsön kötött ki.140

131 1829. júl. 10-én írta ifj. Bezerédj István apjának Hídja pusztáról, hogy Gindly és Csapó ma indulnak Balatonfüredre. - MNL TML Bezerédj család iratai - ifj. Bezerédj István levele apjához 326. doboz 2. pali. - Gindly 1831. július 17-én levelet írt Balatonfüredről sógorának, Csapó Dánielnek. „Nálom az első nap már a Víz operalodni kezdett, kérdésen kivü vagyon, hogy a Savanyo Vize a forrásnak sokkal erössebb.’’- MNL TML Csapó család iratai - Gindly Antal levele Csapó Dánielhez Balatonfüred, 1831. július 17. 44. doboz 73. pali.

132 Gróf Esterházy György írta Csapó Dánielnek Pozsonyból 1829. március 31-én: „Reméllem hogy ha valami különös ok nem hátráltat, az idén is Füreden, Kedves társaságában gyönyörködni.. - MNL TML Csapó család iratai - gr. Esterházy György levele Csapó Dánielhez Pozsony, 1829. március 31. 50. doboz 148. pali.

133 MNL TML Csapó család iratai - Csapó Ida levele Csapó Dánielhez Bécs, 1827. július 6. 38. doboz 36. pali.

134 idézi: BODROSSY 2013,463.

135 idézi: BODROSSY 2013, 463.

136 BODROSSY 2013,463.

137 Lunkányi (Liebenberg) János (Kecskemét, 1775. július 14. - Sopron, 1853. augusztus 27.): uradalmi igazgató, táblabíró, gróf Széchenyi István nevelője. A szlavóniai Liebenberg német családból származott. 1795-ben természettudományt hallgatott a pesti egyetem bölcsészkarán, majd 1797-ig az orvosi karon folytatta tanulmányait. Ugyanebben az évben avatták bölcsészeti doktorrá. Az egyetemen folyamatban volt tanársegéddé történő kinevezése Pasquin János csillagász professzor mellé, ekkor gróf Széchényi Ferenc István fia nevelését bízta rá, melyet 1798-tól 1809-ig végzett. 1809-től Széchényi Ferenc grófnál titkár volt. 1814-től Széchenyi István csokonyai birtokának a felügyelője, később pedig összes birtokainak jószágkormányzója, mely tisztségben egészen élete végéig működött. Liebenberg családi nevét Széchenyi biztatására 1830-ban Lunkányira változtatta, amikor magyar nemességet kapott. - KENYERES II. 1969,194.

138 GAZDA 2016, 73-85.

139 PETNEKI 2016, 93-101.

140 GAZDA 2016, 73-85.

426