Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Gaál Zsuzsanna: Egy perc margójára. Törvényes és természetes gyerekek a Bezerédj családban
levélrészlet. „Gyermekeimnek név kell, nem lehetnek mint az agárkölykök a hány annyi név alatt. Ha a törvény nem ad is szegényeknek nevet, azért gondosságom s szeretetem kell hogy azt tegye. Nem adhatom nekik a magamét, de adom egy részét, s igy az első szótagot elhagyván, nevök lehetne: Elényi. De tán Wessényi jobban hangzana. írja meg édes Kelemen e tárgyról véleményét. Szükséges, hogy ezentúl történjék, a mi eddig nem történt, hogy adassék tudtul a gyermekeknek, hogy én apjok vagyok, a nélkül nem fejlődhetik bennök irántam gyermeki szeretet, pedig attól várom napjaim derültségét’.’80 A gyerekek végül a Versényi nevet kapták, és a báró gondoskodott arról, hogy az anyakönyvben is rögzítsék a változást. Természetes utódjainak nemcsak megfelelő neveltetéséről gondoskodott, de személyesen is látogatta, barátai előtt is felvállalta őket. Végezetül pedig végrendeletében biztosította valamelyest jövőjüket. „De nőmef1, valamint gyermekeimet kötelezem arra, hogy természetes kedves gyermekeimnek, ú: m: Wersényi Róza Reinagel Richardnő, s Wersényi Kata leányaimnak, Wersényi István és Wersényi László fiaimnak mind a’ négynek külön 10.000=tízezer pengő forintot tartozzék vagy tartozzanak ezüst pénzben - három darab ezüst húszast egy pforintban számítva - halálom után négy év alatt kifizetni’.’80 81 82 Az úr-szolga viszonynál jóval ritkább az egyenrangú felek kapcsolatából származó törvénytelen gyermek. A nemesi családok a hajadon lányok erényeit féltve vigyázták, hiszen ha rossz hírbe keveredtek, számottevően romlottak férjhez menési esélyeik. A szigorú kontrollt persze ki lehetett játszani, meg is tették néhányan, a kockázat azonban túl nagy volt, nemcsak a lány, de a fiatalember számára is. Tanulságos esetet írt le Csapó Ida fiumei tartózkodásuk idejéből. Az történt, hogy a gondjukra bízott előkelő magyar fiatalember, aki szolgálatot teljesített a kormányzói hivatalban, szerelembe esett a város tekintélyes patrícius családjának lányával. Kijátszva a szülők éberségét ta- lálkozgattak a fiatalok, és megtörtént a baj, a lány teherbe esett. Az apa dühödten követelte a gavallértól, hogy teljesítse kötelességét, és vegye el a lányát. Mivel a fiatalember erre nem volt hajlandó, a lány rokona, a város polgármestere (podesta) a kormányzópár segítségét kérte, ezzel politikai dimenziót adva az ügynek. Csapó Ida szavait idézzük: „Együtt vallattuk és capacitáltuk a gondunkra 5. kép. Bezerédj Pál (1798-1864) 80 MERÉNYI-METZGER GÁBOR 2016, 25-26. 81 Wesselényi Miklós csak nagyon későn, 49 éves korában, 1845-ben kötött házasságot. Felesége az akkor nyolc hónapos terhes ápolónője, Lux Anna. Még két törvényes gyermeke született. 82 Uo. 24-25. 385
