Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Gaál Zsuzsanna: Egy perc margójára. Törvényes és természetes gyerekek a Bezerédj családban
korukban nagykorúvá váltak, „ ... de míg hajadonok tutor nélkül vallást nem tehetnek és jószágukban nem parancsolhatnak”.17 Ebben a jog annyi engedményt tett, hogy bizonyos, pontosan nem meghatározott kor betöltése után a gyám hozzájárulásával a hajadon maga is gazdálkodhatott.18 A nő legfontosabb erényének a közép- és kora újkorban a szemérmetesség számított. Pázmány intése szerint, nem kívánkozhattak lakodalomba, mulatságba, nem volt tanácsos emberek közé járniuk, jellemzően otthonaikba bezárkózva éltek. Különösen vonatkozott ez a nemes kisasszonyokra, akiktől még azt is rossz néven vették, ha anyjuk kíséretében elmentek a vásárba. 19 A 18. század viszont sok tekintetben átalakulást hozott a nők helyzetében is. A szemléletváltozás Franciaországból indult el, melynek lényege abban foglalható össze, hogy a jó társaság tagjai legalább külsőleg megpróbáltak úgy tenni, mintha a nőket magukkal egyenrangúnak tekintenék. A galantéria divattá vált, a gáláns lovagok pedig úgy viselkedtek, mintha minden nőbe szerelmesek lettek volna. A divat is megváltozott, a barokk szigorát felváltotta a rokokó könnyedsége, játékossága, némelykor ledérsége. A mélyen kivágott ingváll, a fedetlen dekoltázs jellemző elemévé vált a női viseletnek. A francia asszonyok a 18. században mindent elérhettek, amit akartak, pénzt, hatalmat, szerelmi életben szabadságot. Az új szemlélet, bár jóval visszafogottabb formában, de végül elérte a bécsi udvart is. Elsőként Savoyai Jenő tett kísérletet a francia kultúra elterjesztésére. Próbálkozásai azonban nem arattak átütő sikert, mivel I. Lipót az olasz kultúra elkötelezettje volt. Utóda, III. Károly pedig a spanyol trónról érkezve, kifejezetten ellenszenvet érzett a franciákkal szemben. Katolikus hitét nem tudta összeegyeztetni a könnyű erkölcsökkel, s mindenben ragaszkodott a hagyományokhoz. Az udvar légköre Mária Terézia Lotharingiai Ferenccel kötött házassága után változott meg, a francia szellem egyre inkább uralkodó Bécsben is. Franciául tanulni divattá válik, a színházak szabados francia darabokat játszanak, a korábbi, szigorú erkölcsi normák a gyakorlatban egyre inkább a háttérbe szorulnak.20 A császárné az erényes életvitel elkötelezett híveként, még egy szeméremügyi bizottságot is létre hozott, de gyorsan meghátrálni kényszerült, fél év alatt kiderült, hogy a kezdeményezés teljes kudarcot vallott.21 Bécsen keresztül az új életstílus végül elérte Magyarországot is, ahogy ezt a kortárs Cserei Farkas sorai is érzékeltetik: „Nagy volt mindenkor a’ Magyaroknál a’ Léányokban a szemérmetesség, felyül-is haladták ők abban minden külső Nemzetek Léányinak ditséretét..... így volt e régen, de ma-is ditséretet érdemel nálunk az ö szemérmetességek: mert jóllehet a’ sok külső Nemzetekkel való tzimbora igen nagy kárunkra, s romlásunkra meg-vesz- tegette Nemzetünk tisztaságát, mindazáltal Léányink még-sem bátródtak annyira testi kívánságokkal, mint láttyuk más Nemzeteknél. ” 22 23 A KONFLIKTUS ELŐZMÉNYEI Bezerédj Katalin 1754-ben született Bezerédj Mihály legidősebb gyermekeként. Mindkét szülője kifejezetten jómódú nemesi családból származott, ami különösen igaz az édesanyára, Gindly Zsófiára. A családi vagyont s vele nemesi címet a nagyapa, Orbán szerezte, a nagy birtokszerző azonban Zsófia apja, Gindly Ignácz volt, aki III. Károlytól több mint 27 000 holdra szerzett nőágra is kiterjedő adománylevelet Tolna megyében, a Tengelic környéki pusztákon. Ha túlozva is, de ezért nevezhette magát Bezerédj Mihály házasságkötésük alkalmával „szegény legénynek”.22 Tekintély dolgában viszont a Bezerédjek jártak előrébb, hiszen a család eredetét egészen a 14. századig vezethette 17 CSEREI 1800, 116. 18 Uo. 19 BOBULA 1933, 57-58. 20 BOBULA 1933, 64-87. 21 NIEDERHAUSER é. n. 92. 22 CSEREI 1800,123. 23 http://mnl.gov.hu/download/file/fid/36671 Letöltés 2016. okt. 1. 372
