Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Gaál Zsuzsanna: Egy perc margójára. Törvényes és természetes gyerekek a Bezerédj családban
a házasságot a hét szentség egyikévé tette. Az érvényesség kritériumairól azonban nem született egyezség. A kánonjogászok és a teológusok nem voltak teljes egyetértésben azt illetően, hogy a férfi és a nő között létesített felbonthatatlan kötelék megteremtésének mi a feltétele: a felek közti konszenzus, a papi áldás, esetleg az elhálás. A konszenzus kiemelt fontosságát elismerve, ugyanakkor a klandesztin (titkolt) házasságokat sok szerző és egyházfő, noha helytelenítette, de kánonjogilag érvényesnek tekintette.6 Az érvényességi kritériumok lefektetésére azonban még továbbra is várni kellett, egészen a tridenti zsinat döntéséig (1563), amely a jövőre nézve megszabta, hogy minden házasságkötést háromszori templomi kihirdetésnek kell megelőznie, majd a frigyet pap és tanúk jelenlétében kell megkötni. A zsinati határozatot követően kezdődik meg az egyházi anyakönyvezetés a 16. század második felében, de Magyarországon csak nagyon lassan terjed el. A török hódoltsági területen nyomát sem lelni, de ezen kívül is ritkaságnak számít, a 17. század közepéig összesen 100 anyakönyvet ismerünk. Az anyakönyvvezetés a 18. század elején válik gyakoribbá és csak a század végére általánossá, először a római katolikus és protestáns közösségekben, majd évszázaddal később a görög-katolikus, görög-keleti és a zsidó egyházakban is.7 A bejegyzések megbízhatósága ingadozó, de ezzel kapcsolatban érdemes kiemelni azt a különbséget, hogy a születések és házasságok dokumentálásra jóval nagyobb figyelmet fordítottak, mint a halálozásokéra, éppen a házasság és születés törvényességének igazolása miatt.8 A tridenti zsinat döntései nyomán bekövetkező változások azt eredményezték, hogy számos kánonjogilag korábban bizonytalan kategóriájú fogalom, mint például a házastársi hűség, házasságtörés, bigámia vagy éppen a törvényes születés, határozott tartalmat nyert. Ez utóbbi azért különösen fontos, mivel alapvető vagyoni kérdéseket érintett, s ezért nem is meglepő, hogy a tridenti zsinat világi nyomásra alakította ki álláspontját az érvényes házasságkötés formai szabályainak meghatározására.9 A kánonjog és a magyar jog szerint törvénytelennek azok az utódok számítottak, akik házasságon kívüli kapcsolatból születtek, illetve azok is, akik nem az anya törvényes férjétől származtak. A törvénytelen származás rendszerint élethosszig tartó bélyeg volt, ami számos megkülönböztetéssel járt. Az utódok nem örökölhettek nemzőik után10 és voltak foglalkozások és hivatások, amelyeket törvénytelen származásúak nem űzhettek, illetve nem tölthettek be: nem szentelhették őket pappá, és kizárták őket a kézműves céhekből is. Idegen céhlegényektől például mesterré avatásuk előtt igazolást kértek szülővárosukból törvényes származásuk bizonyítására. 11 12 A törvénytelen származásúnkkal kapcsolatos hátrányos megkülönböztetés az idők során ugyan változott valamelyest, de lényeges elemei megőrződtek. Ezt igazolandó idézzük Frank Ignác 1845-ben megjelent tankönyvének sorait, melyek jól érzékeltetik a természetes gyermekekkel kapcsolatos hátrányok dimenzióit a vizsgálatunk szempontjából érdekes társadalmi réteg, a nemesség vonatkozásában. „Vérhiba, vagyis törvénytelen nemzésből nemcsak törvénytelen gyerek születik, hanem törvénytelen rokonság és sógorság is keletkezik, s ezek házassági akadályt képeznek, akár a törvényesek negyedíziglen. [...] Ä kik törvénytelen ágybul származnak, a’ vérség javaiban, díszeiben nem részesülnek: nevet, nemességet, czímet, örökséget nemzőik után nem nyernek}2 A „vérhiba” az esetek többségében nem volt korrigálható, mivel ellentétben a nyugat-európai gyakorlattal, nálunk ennek nem alakultak ki intézményes formái. Európa nyugati felén a közjegyzők jogosultságot szereztek törvénytelen születésűek törvényesítésére, illetve jogállásuk megváltoztatása nélkül, természetes gyerekként is apjuk család6 Uo. 55. 7 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_09_Farago_Tamas_Bevezetes_a_torteneti_demografiaba/adatok. htm Letöltés: 2016. márc. 7. 8 Uo. 9 KOVÁTS 1883,1. 10 Ez alól kivételt jelentett, ha az apa végrendeletileg hagyományozott, ennek azonban jelentős korlátja, hogy Magyarországon ado- mányos birtokot végrendelettel nem lehetett tovább örökíteni. - KUBINYI1999, 20. 11 Uo. 12 FRANK 1845, Idézi: TÓTH 2000, 88-89. 370
