Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
K. Tóth Gábor: Késő avar kori övkészlet Báta–Furkópusztáról
látható, poncolt háttérrel (1. kép). Hosszúság: 4,6 cm, szélesség: 1,2 cm, vastagság: 0,7 cm.4 Ltsz.: 2016.9.1. 2. Bronzból öntött, áttört, aranyozott indadíszes propellerveret, szabdalt levelű indadíszekkel. Fél S alakok ellentétes irányba forduló elemei láthatóak rajta (3. kép).5 Hosszúság: 8,4 cm; szélesség: 1-1,4 cm; vastagság: 0,3 cm. Ltsz.: 2016.9.2. 3. Bronzból öntött, áttört indadíszes nagyszíjvég szabdalt levelű indadíszekkel (4. kép).6 Hosszúság: 10 cm; szélesség: 2,2-2,4 cm; vastagság: 0,6-0,8 cm. Ltsz.: 2016.9.3. 4. Bronzból öntött övcsat. Vízszintes tengelyében szimmetrikus. A csatfej- és test egybeöntött. A csatpecek számára tartórész van kialakítva. A csat szélén és a csatfej- és test találkozásánál is végig poncolt díszítés látható. A csattesten, közel a széléhez, egy-egy körből egy-egy indaszár indul ki és tart össze a tengely felé, homorú ívben. Rövid szakaszon egybeolvadnak, majd ismét ívesen hegyesszögben (csaknem derékszögben) széttartanak, kitöltve a csattest mezejét. Az indaszárak végei háromszögben végződnek, kicsit visszább, a külső íven egy-egy kiugró „fül” tagolja őket. Három szegecs helye látható a csattesten, háromszöget alkotva (5. kép).7 Hosszúság: 4,4 cm; szélesség: 2,1; 3,4 cm; vastagság: 0,3-0,4 cm. Ltsz.: 2016.9.4. 5-7. Három darab, bronzból öntött, áttört, gyöngysorkeretes liliomos kisszíjvég (6. kép).8 Hosszúság: 3,8 cm; szélesség: 1,1 cm; vastagság: 0,4-0,5 cm. Ltsz.: 2016.9.5-7. 8-13. Hat darab bronzból öntött, kerek veret, két szegeccsel madár-, illetve skorpióalakkal (7. kép).9 Átmérő: 2,4 cm; vastagság: 0,5 cm. Ltsz.: 2016.9.8-13. 14-19. Hat darab, bronzból öntött füles veret, két szegeccsel (8. kép).10 Hosszúság: 1,8 cm; szélesség: 1,4 cm; vastagság: 0,2 cm. Ltsz.: 2016.9.14-19. 20-21. Két darab, bronzból öntött, áttört lyukvédő (9. kép).11 Hosszúság: 2,2 cm; szélesség: 2,2 cm; vastagság: 0,2 cm. Ltsz.: 2016.9.20-21. 22. Lemezes vas övbújtató (10. kép.) Hosszúság: 2,8 cm; szélesség: 1,2; 1,4 cm; vastagság: 0,1 cm. Ltsz.: 2016.9.22. Az övkészlet minden darabja a késő avar kori műhelyek nyomait viseli magán. A liliomos kisszíjvé- gek, az indamotívumos öntött propellerveret és nagyszíjvég, a füles felfüggesztésű kisszíjvég is az avar kor utolsó harmadában volt divatban.12 Az övkészlet a Kr. u. 790-es években készülhetett, és feltehetően a 9. század első felében, közepén kerülhetett a földbe.13 A készlet két darabja, a propellerveret és az egyik kisszíjvég is aranyozott volt. A propellerveret 4 Részletes leírását lásd a később a fő szövegben. 5 Az alapmotívum Pávai Éva T típusú indadíszei közé tartozik (PÁVAI 1985,367. 5. tábla T). A propellerveret párhuzama a gátéri 273. sírból került elő (KADA 1908, 335. 273. sír 5. kép). Hasonló rajzolatú, szabdalt levelű indadíszek, egymás alatt ellentétes irányba fordulva, a rákosi 28. sír szíjvégein láthatóak (HORVÁTH 1945, 499.4. kép). 6 A nagyszíjvég ornamentikája Pávai Éva T típusú indadíszei közé tartozik (PÁVAI 1985, 367. 5. tábla. T). 7 Az aranyozott övkészletek motívumvilágából hiányzik az övcsaton látható, alul-felül kihajló indadísz, de a teljes avar leletanyagot áttekintve sem találtam eleddig párját. Távoli párhuzamként csak Pávai Éva C és D típusú indadíszeit lehetne felhozni, de ezek esetében a két, S alakú indaszár áll egymásnak háttal, és az egyik inda ebből kifolyólag befelé hajlik (PÁVAI 1985, 364.4. tábla C, D). A párhuzamok hiánya talán abból fakad, hogy nem indadísz látható a csattesten, hanem liliomdísz (SZALONTAI 1995, II. tábla 8. ábra). 8 Szalontai Csaba II/2 és II/6-os liliomos verettípusainak az ötvözete (SZALONTAI 1995, 128. II. tábla 2,6. ábra). 9 A vereten látható ábrázolás nagyon egyedi. Fancsalszky Gábor kerek állatalakos veretei közé sorolható, azon belül is a 6b altípusba, a kerek madaras veretek közé (FANCSALSZKY 2007, 63. 21. tábla 4-6, 8. ábra). 10 Távoli párhuzamai a Budapest-Vöröskereszt utca 15. (NAGY 1998, II. 202.194. tábla 4-18. ábra) és a cikói 490. sírból kerültek elő (SOMOGYI 1984, 62. 32. tábla, 490. sír, 10-16. ábra). 11 Közeli párhuzamai a Szeged-Kundomb 38. sírból kerültek elő, a 8. század végére, a 9. század elejére datálva (SALAMON - SEBESTYÉN 1995,14, 255. X. tábla 2-3. ábra). 12 A liliomos szíjvégek a késő avar kor végén készülhettek (GARAM 1979, 88-89; SZALONTAI 1995, 133). A füles felfüggesztésű szíjvégek a 8. század utolsó harmadára, a 9. század első harmadára datálhatok (GARAM 1995, 254. ábra). 13 Az öntött övgarnitúra készítésének és földbe kerülésének időpontját Medgyesi Pál (MEDGYESI 1992, 258) és Szalontai Csaba (SZALONTAI 1996, 150) tanulmányai alapján határoztam meg, ismét felhívva a figyelmet arra a tényre, hogy a készítés/felövezés ideje és a temetkezés között akár 50-60 év különbség is lehet. Amennyiben a kollekció a késő avar kor III. fázisában 790-810/830 között készült, akkor a földbekerülésének az időpontja a csontváz senium kora miatt minimum +44 év (=60-16 év), azaz 834- 854/874. Szűkebb időhatárokat megszabva, a 830/840-es években történhetett a temetkezés. 36
