Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Varga Máté: 17. századi pénzhamisító műhely leletei Pincehely határából

volt.3 Ezeket az adatokat később K. Németh András egészítette ki, amelyek közül kiemelném, hogy a települést még a 16. század elején is a Henyei Tiborcok birtokolták (1514, 1523, 1542), azonban 1543-ban a töröktől való félelem miatt elhagyták a falut (ami bizonyára az 1543-as nagy török hadjárattal függ össze). 1543-ban már pusztaként írják le, amely Viczmándy András tulajdona.4 Azonban később visszaköltözhettek lakói, ugyanis 1565 és 1590 között négy adóösszeírásban is szerepel.5 Bár a források ezután hallgatnak a településről, a későbbiekben ismertetendő éremanyag alapján legalább az 1600-as évek közepéig lakott terület volt.

A területen több régészeti lelőhely is található, amelyeken több ízben is zajlott régészeti célú terepbejárás (Torma István, K. Németh András, Bertók Gábor, Bíbor István). Itt található a Bogaraspuszta, Papsziget, Bogarasi határ I. és a Bödönkút nevű lelőhely is. Mindegyik lelőhelyen kerültek elő Árpád-kori és késő középkori kerámiák, azonban előbbiek száma csekély.6 Különböző elbeszélések alapján a területről több, múzeumba nem jutott éremlelet is előkerült, ami a település hirtelen pusztulását jelzi. Erről a lelőhelyről közölt nemrégiben Gaál Attila egy 17. századi pecsétnyomót.7 A pecsétnyomón lévő arab írás nem olvasható jól, csak annyi bizonyos, hogy egy Mehmed nevű emberé volt, lehetséges, hogy egy fohász található rajta. Szintén ezen a lelőhelyen, a feltételezett műhely környékén került elő egy középkori pecsétnyomó is, amelynek tulajdonosa egy bizonyos Arno-i Bevenuto joghallgató volt.8 2016. május 27-én terepbejárást végeztünk a lelőhelyen Költő Lászlóval és K. Németh Andrással. Ekkor a műhely feltételezett helyét nem sikerült megtalálni, ugyanis a terület egy részét gabona fedte. A terepbejárás során kerámiákat, egy vas olló felét, valamint egy darab érmét is találtunk (ltsz: 2017.1.25.). 2017. március 16-17-én K. Németh András és Sándor Lajos végzett műszeres leletfelderítést a lelőhelyen, amelynek során több tucatnyi lemezt (nyiradékot), valamint néhány veretlen lapkát és hamis érmet sikerült találni. A leletek szóródásából - GPS készülékkel minden lelet pontosan be lett mérve - nagy bizonyossággal megállapítható, hogy a műhely hol is helyezkedett el. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a műhely a dombvonulat Kapos folyó felőli, keleti lejtőjére lokalizálható.9

Hamispénzverésre utaló leletek

Az itt bemutatott leleteket amatőr fémkeresős személyek több év alatt gyűjtötték.10 Az előkerült numizmatikai anyag nem zárt leletegyüttes, hanem egy nagyobb területről került elő, a többség a feltételezett műhely környékéről. A leletek alapján kijelenthetjük, hogy egy pénzhamisító műhely anyagát is sikerült megtalálni. Az előkerült leletek közül egyértelműen a pénzhamisításhoz köthe- tőek a nyersanyagként használt lemezek és a még veretlen lapkák. Előbbiből hat darab, míg utóbbiból 43 darab került elő (2. kép). A lemezek kis méretűek, azokból kb. 8; 9,48; 10,24; 10,51; 10,78; 10,78; 11,50; 11,62; 11,68; 12,45; 14,76; 15,02; 18,96 milliméter méretű lapkákat vágtak ki egykor.11 Érdekes, hogy az egyes lemezekből nemcsak egyméretű lapkákat vágtak ki, hanem több méretet is, ezáltal is törekedve arra, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen. Ez arra is utalhatna, hogy több típusú érméhez készültek a lemezek, azonban a lapkák között már nem találunk kirívóan nagy méretűeket. Az egyik lemezből nem sikerült kivágni/kiütni a lapkát, így az benne maradt, így a pontos méretét is tudjuk a lapkának: 12,18-12,34 milliméter. A lemezeken ezüstözés nyoma nem látható, tehát az ezüstözést a lemezből való kivágás, de még az éremverés előtt végezték.

3 PAPP 2000, 154. A Koromzói/Henyei Tiborczok lakták/bírták a települést.

4 MAKSAY 1990, 776.

5 K. NÉMETH 2015, 204-205.

6 IC NÉMETH 2001,39-40; BÍBOR 2013,12,43-46. Továbbá ismert még a Baden-kultúra, a mészbetétes edények népe kultúrája, az urnamezős kultúra, valamint a La Téne-kor leletanyaga is.

7 GAÁL 2014, 382-383, 386. 3. tábla N°15.

8 IC NÉMETH 2017.

9 A lelőhelyen a pénzhamisító műhely jelentősége miatt további terepi kutatásokat tervezünk.

10 Az általunk közölt leletanyagból hiányoznak az ún. értékpénzek, amelyekből nem tudjuk, hogy kerültek-e elő példányok.

11 A lemezek kissé deformáltak, így nem lehetett teljesen pontosan lemérni azokat.

330