Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Gaál Attila: 16–18. századi leletek a szekszárdi török palánkvár környezetéből
A WOSINSKY MÓR MEGYEI MÚZEUM ÉVKÖNYVE ♦XXXVIII. (2016) 285-327. GAÁL ATTILA 16-18. századi leletek a szekszárdi török palánkvár környezetéből A szekszárdi szandzsák névadó településének várszerűen megerődített kolostorát 1429-ben említik először mint szekszárdi castellumot.1 Ezt követően több 15. századi adat is szól a szekszárdi apátok által bírt erősségről, de régészeti adatok hiányában a vár történetét kutatók leginkább az 1468- 1472-es időszak Vitéz János tevékenységéhez köthető eseményeit, azok forrásanyagát vizsgálták.2 A vármegyeháza udvarán az 1970-es években végzett feltárások során azután bebizonyosodott, hogy a vár központi részét - a más apátsági épületek esetében is gyakori módon - a megerődített egyházi épületek képezték.3 A perdöntőnek számító területek erős lefedettsége miatt azonban több kérdés máig is nyitott maradt. így nem tudjuk, hogy miként történt a vár megerősítése az 1400-as évek elején, s van olyan elmélet is, miszerint a Mátyás elleni összeesküvésben résztvevő Vitéz János nem megerősítette,4 hanem ellenkezőleg, a hűségének bizonyítására kötött egyezségnek megfelelően csak „lerontatta” azt.5 Bárhogy is történt, az közvetett módon bizonyított, hogy mikor „Kaszon vajda Pestiül indulván, Szekszárdot megszálld, megvevi, megégeti és belé az ő nípít szállítá”,6 olyan erősség képezte a település központi részét, amelyet ostromolni kellett. Erre utal, hogy a későbbi török források Szekszár-1 kale-ként, azaz korábban is létezett, általuk elfoglalt várként említik.7 A várról és környezetéről, két egyidejű, a 17. század közepén készült leírást is ismerünk. A Monte- cuccoli megbízásából 1663-ban erre utazó, megfigyeléseit és vázlatrajzait tekintve is pontos és mértéktartó osztrák hadmérnök, Heinrich Ottendorf első ízben mint a békülést szorgalmazó császári követség tagja északról, visszaútjukon pedig mint a már Bécs ellen vonuló török csapatok tisztes őrizet alatt lévő „vendége” délről érkezve haladt el Szekszárd mellett. Az út, amelyen vonultak, a fel1 GERE 2008, 67 (ugyanott további 15. századi adatok a várról); TOLNAI 2011,117. 2 VASS 1989, 83; GERE 2008, 67. 3 KOZÁK 1974, 351-352. A végvári rendszer várrá erődített kolostorairól és a szekszárdi kolostor erődítéséről: CSORBA 1974, 15. 4 KOZÁK 1974, 351. 5 Vass Előd tanulmányában így fogalmazott: „Szekszárdon tehát az elterjedt nézetek ellenére, »Vitéz János vára«, nem általa épített, hanem ellenkezőleg pontosan Vitéz János parancsára került részbeni lebontásra az akkor meglévő is: »azáltal, hogy János esztergomi érsek úr a kastélyt Szekszárdon lerontotta (castellum in Sexard erectum), s úgyszintén Laskán is lerontatta, mivel ha nem lettek volna lerontva, felépítve nem adta volna át (a királynak!)”. VASS, 1989, 61. 6 „Megszálld", azaz ostrom alá vette. SZAKÁLY 1969, 22. 7 TOLNAI 2011,117. 285
