Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Vizi Márta: Kora újkori és újkori kerámia az ozorai várkastélyból. Mázas tál és tányér

csoportba tartozó tárgy.42 Miután a feltárás csak a vár kis töredékét érintette (3-4 %), ezért maga az ásató, Kovács Gyöngyi is a tárgyi anyagból levonható következtetések korlátozott voltára hívja fel a figyelmet.43

Soproni Olivér a budai, esztergomi, egri anyag tanulmányozása alapján a török anyaghoz sorolja a hullámvonalas díszü tálak, tányérok fajtáit. „Az egyik az írókával felrajzolt nagy hullámok és deri- vátumai, a sarlók, ívek adta minta, a másik a különböző színpasztákkal bekarcolt hullámvonalas minták típusa.”44

Gerelyes Ibolya a tabáni díszkerámia elemzésekor a 17. század végére, a 18. század elejére keltez engobe-on hullámvonaldíszes tálat.45 (Ennek a tárgynak a magasság/szájátmérő aránya 27%.) A csorgatott díszű tálakkal együtt egyértelműen a hódoltság utánra keltezhetőek, Gerelyes Ibolya a Tabánba költöző rác etnikumú lakossághoz köti őket.

A Lázár Sarolta által közölt 16. század második felére, 17. század elejére keltezett egri tálak (6. kép 2-4) a leírás szerint bekarcolt sgraffitosak, azaz nem ál-sgraffitoról van szó.46 A szerző kétségeit hangoztatja az egyértelmű török eredettel szemben.

Kísérletképpen a lépték alapján kiszámoltam a 6. kép 3. tányérjának és 4. táljának magasság és szájátmérő arányát. A 3. számúé 36%, a 4. számúé 37%. Ez jóval magasabb, mint az ozoraiaké (kivéve a legkésőbbi, és más típusú edényeket). Érdekes lenne a törökkori tálasedényeken nagy számban elvégezni ezt a vizsgálatot, hiszen két adat alapján nem lehet általános következtetéseket levonni.

Mészáros Gyula a Szekszárdon és környékén, például Mórágyon talált tárgyak vizsgálata nyomán véli „törökösnek” az engobe-on fésűs díszű edényeket.47 Úgy gondolta, hogy a 18. században Mórágyra érkező németek a rácok itt hagyott műhelyét, kemencéit és mintakincsüket is tovább használták.48 Nagy Janka Teodóra kutatásai azonban kimutatták ennek a gondolatnak a tarthatatlanságát.49 A részletes és több szempontú elemzés egyik fontos tényezője a lakosság kérdése.50 Nagy kutatásai szerint a területen a 17-18. század fordulóján még a török háborúk, majd a Rákóczi-sza- badságharc következményeképpen lecsökken a lakosság, és a változások a betelepítésekkel következtek be.51 A történeti tényekre, az anyag különböző típusait elemezve, a mórágyi fazekasság történetét felkutatva jut arra a következtetésre, hogy nem lehetséges a korai (17. század végi, 18. század eleji, a német telepítések előtti) keltezése a talált anyagnak, így a fésűs kerámiának sem.

Ezzel természetesen a mórágyi fésűs díszű edények keltezése sem vihető vissza a 17. századra. A Szekszárdon, a Rákóczi utcában talált, német típusú fazekas kemence működésének korát, amelyben az engobe-os, fésűs díszű kerámiatöredékek is előkerültek, maga Mészáros is a 18. század közepére teszi. Véleménye szerint a 18-19. század fordulója körül a kemencét már nem használják.52 E datálás miatt magam sem értem, miért keltezi az említett típusú anyagot a 17. századra. A közölt szekszárdi, Vörösmarty és Rákóczi utcai anyagokat53 így a 18. századra, annak közepére keltezhetjük.

Mészáros Gyula 1996-ban közli az 1970-es mórágyi gyűjtésének leleteit.54 Igen érdekes a község történetére vonatkozó kutatása. Eszerint Mórágyot 1560-ban még magyarok lakják. 1629-ben már

42 KOVÁCS 1998, 174, 174. 16. kép, 176. 10. jegyzet.

43 KOVÁCS 1998,174.

44 SOPRONI 1981,121. A példaként közölt tárgyak alapján, bár a tárgyakat csak a rajzok alapján ismerem, nem vagyok róla meggyőződve, hogy írókás díszítésűek. Véleményem szerint ezek a fehér engobe-os, fésűs díszű edények csoportjába tartoznak. Ezeknél a nem sgraffitos díszű edényeknél más színt csak a fésűs dísz feletti csorgatásos vagy fröcskölt foltos színfoltként használnak.

45 GERELYES 1985, 239.13. ábra; leírás, méretek: 244.

46 LÁZÁR 1986, 41-42, 6. kép 2-4.

47 MÉSZÁROS 1968, 30.

48 MÉSZÁROS 1968,20-21.

49 NAGY 1991, 46-50; NAGY 1995, 481-489.

50 Az ozorai fazekascéh című fejezetben a lakosság összetételének vizsgálata során szintén a cikkben említettekre jutottam. VÍZI 2002, 209-213.

51 NAGY 1991, 46.

52 MÉSZÁROS 1968.

53 MÉSZÁROS 1968, XX-XXII. táblák.

54 MÉSZÁROS 1996.

193