Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Vizi Márta: Kora újkori és újkori kerámia az ozorai várkastélyból. Mázas tál és tányér
ben a tanulmányban. A várkastély más részeiről is kerültek elő ebbe a tárgytípusba tartozó tárgyak, de ezeknek a vizsgálata folyamatban van, illetve további feladatunk lesz. A most vizsgált tárgycsoport a várkastély déli és keleti oldalán feltárt szelvényekből, valamint néhány földszinti helyiségből (1. tábla) előkerült leletanyag része, egyetlen kiválasztott tárgytípusa.4 TÁLASEDÉNYEK AZ OZORAI VÁRKASTÉLYBAN A tanulmányban 320 db, a tálasedény csoportba sorolt tárgy elemzését végeztem el. A tárgyak főbb adatait külön táblázatban foglaltam össze (1. melléklet).5 A tál és tányér csoport darabjait gyorskorongon készítették, aljukon gyakran megfigyelhető a korongról való levágás nyoma, amely enyhén homorúvá is teszik azt. Az agyagot, amiből korongoltak, homokkal, csillámmal, igen apró fehér kavicstörmelékkel soványították. A felületen „magafalán” vagy belül és a perem külső oldalán fehér engobe bevonaton készítettek díszítést, és ezt borították ólommázzal.6 A tárgyakat igen kevés kivétellel belül és a perem külső oldalán színtelen vagy enyhén zöldes mázzal öntötték le, kívül az esetek zömében a perem alatti rész mázatlan és festés nélküli. Előfordul a máz vagy a máz alatti földfesték elcsurgása, lecsöppenése. Néhány esetben találtam az edényen másodlagosan keletkezett égett foltot. A tál és tányéranyag az 1. és 8. árok kivételével a többi, a vizsgálatba vont helyen (szelvényben, árokban, boltozat feletti rész stb.) előfordult. 4 2002-ben védtem meg PhD disszertációmat, amelynek egyik fejezete volt a kora újkori és újkori tálasedények vizsgálata. A tanulmány ennek lényegileg változatlan formája. Ezúton is köszönöm Feld Istvánnak, a feltárás vezetőjének, hogy a leletanyag feldolgozását számomra átengedte. A disszertációban komplex módon kezeltem az akkor a disszertáció témájául kijelölt, a várkastély és környezetében lévő árkok, szelvények, helyiségek (lelőhelyek) leletanyagát. A várkastély története mellett az addigi kutatás és kutatástörténet eredményeit figyelembe véve vizsgáltam az az egyes leletcsoportokat. Az előkerült leletanyag speciális feldolgozási módszereinek bemutatása mellett az ismertetett módszerrel feldolgozott tárgytípusok sorát mutattam be. Az egyes fejezetek az eddigiekben egy-egy tanulmány formájában jelentek meg: VÍZI 1999; VÍZI 2000; VÍZI 2006; VÍZI 2008; VÍZI 2010. További feldolgozások is elkészültek a jelzett területhez kapcsolódó egyéb, a disszertációba nem került, illetve a disszertáció védése után vizsgált leletanyagból: Például: újkori kályha: VÍZI 2011; áttekintés a várkastély középkori kályhacsempéiről: VÍZI 2015; középkori csillárkar töredéke: FELD-GERE-KO- VÁCS-VIZI 2017. A rajzokat Vizi Márta (2-52. tábla), a fotókat Gere László (2-47, 49-51. tábla), majd Retkes Tamás (23, 35-38, 41-42, 44-47, 48, 49-50) készítette. A fotók és a rajzok digitális feldolgozását Sági Apollónia végezte (2-52. tábla). A metszetrajzokat Gere László készítette. A feltárási alaprajz (1. tábla) digitális átdolgozását a Meridián Mérnöki Kft. (Szekszárd) munkatársa, Pajer Tímea készítette az 1981-2004 között készült alaprajz nyomán. Ezúton is köszönöm a közreműködők munkáját. A leletanyag további részeit, többféle tárgytípust is vizsgálnak a kutatócsoport tagjai jelenleg is, ennek ismertetéséről jelen dolgozatban eltekintek. 5 A táblázatban minden egyes tárgynak három azonosítója van, amelyek az azonosítás, a visszakereshetőség miatt alapvetően fontosak. Az azonosító (Az.) a munka korai fázisában keletkezett egyedi azonosító, amely a számítógépes, Access adatbázis azonosító kódja volt. Ez változtathatatlan, hasonló módon, mint a tárgyak hivatalos leltári száma (Oz.). Az azonosítókhoz egyéb információk is kötődtek a digitális rendszerben, amelyek hasznosságát jelen tanulmányban nem tudom teljességgel érzékeltetni. A feldolgozás módszere miatt azonban háromjegyű, általam kódnak nevezett azonosítót is létrehoztunk az egyes tárgyak esetében, amely egyedileg azonosítja a tárgyat. Ez keletkezett legelőször, a feldolgozás kezdetekor (szelvény/árok-réteg-sorszám a tartalma, ezeket a kódokat "jellel különböztetem meg, ld. VÍZI 2006; VÍZI 2010). A három azonosító használata bonyolultnak tűnhet, de haszna azonnal kiderül, amint valami adatrögzítési hiba előfordul, tévesztés történik, és a többi azonosító segítségével lehet a hibát korrigálni. Hangsúlyoznom kell, hogy a tárgy kódja magában hordozza azokat az információkat, amelyek egy leltári szám alapján egyből nem derülnek ki - mint például a tárgy helye, rétege. Jelen dolgozatban éppen a különböző azonosítók komplexitása miatt meghagytam minden azonosítót. A tárgyakat bemutató képeket, rajzokat a táblák tartalmazzák. Lelőhelyek szerinti sorrendben, azon belül pedig a leltári számok sorrendjében, illetve amely tárgyak még nem kaptak leltári számot, a kódjuk sorrendjében. A tárgyak adatait, valamint a három azonosítót egy táblázat (1. melléklet) tartalmazza. 6 Ebben a tanulmányban mázas tárgyat említve mindig ólommázas termékről van szó. Az ónmázas tárgyak más csoportban kerülnek tárgyalásra az előzetes felosztás nyomán. (A disszertációban nem került sor ilyen típusú leletanyag elemzésére.) 148
