Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Czövek Attila: A bonyhádi gótikus templomrom elfedése

Az örökségvédelmi hatósági eljárás

Mivel az ásatásvezető, illetve a feltárást végző intézmény vezetője a jogszabályi előírásnak18 megfelelően még a találás napján, október 1-én bejelentette a régészeti emlék előkerülését az örökségvédelmi hatóságnak, így az az ügyben örökségvédelmi eljárást indítva másnapra már szemlét rendelt el a helyszínre az érintettek (eljáró hatóság, beruházók,19 kivitelező, feltáró intézmény) részvételével. Ezt követően napi rendszerességgel folyt helyszíni, illetve telefonos egyeztetés a felek között, amelyek jegyzőkönyveiből, illetve az örökségvédelmi hatóság végzésére az ügyfelek által adott nyilatkozatokból kiderül, hogy a felek a közben egyre inkább napvilágra kerülő templom sorsával kapcsolatos lehetőségeket vizsgálták.20

Javaslatok a régészeti emlék megőrzésére

Régész szakmai szempontok alapján, illetve Bonyhád egyedülálló kulturális örökségi elemeként tekintve a romra az első és legkézenfekvőbb lehetőségként az elkerülés21 merült fel, amelynek során nem itt épülne meg a 6-os és a C jelű út csomópontja. Ezt követhetné további terepi kutatás, majd pedig az önkormányzat határozott szándéka szerint konzerválás és bemutatás. Sőt megfogalmazódott az az ötlet is, hogy magát a 6-os főút nyomvonalát is keletebbre kellene helyezni, s így a templom szentélyrésze is feltárhatóvá, bemutathatóvá válna. Sajnos ezt az elképzelést 2015-ben nem is elsősorban a kivitelezési és elszámolási határidő közelsége, hanem a technikai kivitelezhe- tetlensége és az anyagi fedezet hiánya vétózta meg. A felelős tervező által erre a lehetőségre adott szakvélemény szerint a templom teljes „kitakarásához” a 6-os főút nyomvonalát 200-250 méter hosszan 12-15 méterrel keletebbre kellene áthelyezni. Ez milliárdos költséggel járna, s a tervezés, engedélyeztetés, az út menti ingatlanok kisajátítása, majd a kivitelezés éveket venne igénybe. De a jelenleg épülő csomópont áthelyezése vagy részleges mértékű megépítése sem kivitelezhető rövid távon közlekedésbiztonsági, illetve tervezési, engedélyeztetési okokból. Ráadásul a C jelű út építése a csomópontig ekkorra már nagyrészt megtörtént. Ugyanakkor bíróság elé vihető jogi aggályai is vannak az elkerülés jelen szakaszban való elrendelésének.22

Szintén az előző szakmai és kulturális örökségi szempontok alapján fogalmazódott meg az az elképzelés, amely számol azzal, hogy az új csomópont némi áttervezéssel megépül ugyan, de amíg a kivitelezési munkák engedik, addig a templombelsőben és a külső járószinten is mélyebbre ásva tovább folyna a terepi kutatás. Majd az út elkészülte után is folytatódna: a romoknak ideiglenes védőtetőt építve egy, az ásatás közben nyitott közeli szondában23 megfigyelt Árpád-kori szintig feltárnák a templomot és környékét. Ennek végeztével lehetne konzerválni, illetve bemutatni az út alól kilátszó templomrészletet.

Az adott körülmények között a felek ezt az elképzelést sem látták reálisnak. Egyrészt az október 12-én megtartott helyszíni szemléjekor az Ásatási Bizottság határozottan óvott a régészeti feltárás jelen körülmények között történő folytatásától és a további mélyítés esetén a falak destabilizálódá18 A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 17.§ (2) bekezdése.

19 A 6-os számú főúthoz való csatlakozás miatt az útépítésnek ezen a részén Bonyhád önkormányzata mellett a Magyar Közútkezelő Nonprofit Zrt. is a beruházója.

20 A jegyzőkönyvekben rögzített, illetve a szakhatósági végzésre kiadott ügyféli nyilatkozatok összefoglalását a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatal 2015. október 8-án kiadott TO-04D/40/1411-8/2015 iktatószámú határozata tartalmazza.

21 A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban. Kötv.) 19.§ (1) bekezdésében szereplő elkerülés kötelező eseteit, illetve az elkerülés lehetőségének vizsgálatára vonatkozó részletes szabályokat a Korm.r. 4 §-a, valamint 64.§ (1) bekezdése tartalmazza.

22 Az elkerülés lehetőségét az örökségvédelmi hatóság a Korm. r. 64.§ (1) bekezdése alapján a szakhatósági eljárásban, illetve a szakkérdés véleményezésében eljárva vizsgálhatja. Mivel a szakkérdés vizsgálata, vagyis az építési engedély kiadása idején nem volt ismert a bonyhádi templomrom, a hatóság az elkerülését sem írhatta elő. Amikor az emlék ismertté vált, az elkerülés lehetőségét az örökségvédelmi hatóságnak már vizsgálni sem volt hatásköre, hiszen már korábban lefolytatta az eljárását. Ezért a beruházással való teljes elkerülés jelen eljárásban jogszabályi alapot nélkülöző előírás lett volna. Az építtetők jogerős építési engedéllyel rendelkeztek, szerzett és jóhiszeműen gyakorolt jogaikat jogszabály védte.

23 SZABÓ 2016, 44.

134