Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Czövek Attila: A bonyhádi gótikus templomrom elfedése

így égetően szükségessé vált, hogy a városnak még egy csatlakozási pontját építsék ki a főúttal. 2014 végén a bonyhádi önkormányzat összesen 750 millió forintos kormányzati támogatást kapott közlekedési problémái megoldására, amelyből egy híd és több mint 500 méter út megépítésével az északi városrészt kívánták összekötni a 6-os úttal.5 A tervezett új út belterületi szakaszára (A és B jelű út, ami a Forberger utca folytatása) és az új hídra már 2015 elején építési engedéllyel rendelkezett a város, s a közbeszerzési eljárást is elindí­tották. A Völgységi-pataktól a 6-os útig vezető új útszakasz (C jelű út, ami a Forberger utca további folytatása, illetve a Bartók Béla utca becsatlakozó új nyomvonala) azonban még nem volt ennyire előkészített: csupán 2015 elején készültek az engedélyezési tervek. Az viszont már ekkor biztos volt, hogy Bonyhádnak a kormányzati támogatással való decemberi elszámolás kényszere miatt a tejes beruházást november végéig be kell fejeznie, az utat forgalomba kell helyeznie, így még a tervezési szakaszban, február 18-i keltezéssel a polgármester levélben kereste meg a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ akkori elnökét. A fennálló helyzet vázo­lása után Filóné Ferencz Ibolya arra kérte Sághi Attilát, hogy a Forster Központ a tervezett C jelű út nyomvonalára vonatkozóan tisztázza a régészeti érintettséget, az előzetes régészeti dokumentáció, illetve feltárás szükségességét. Többszöri levélváltás, nyilatkozattétel után április 20-án kelt az az elektronikus levél, amelyben a Forster Központ döntése szerepelt: mivel a C jelű út építése nem minősül nagyberuházásnak, így nem szükséges előzetes régészeti dokumentációt készíteni.6 Közben a szóban forgó C jelű út engedélyezési tervei elkészültek, s április 28-án kerültek a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya, mint elsőfokú örökségvédelmi hatóság elé, hogy az az illetékes közlekedési hatóságnál elindult építési engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó örökségvédelmi szakkérdésben nyilatkozzon. Az örökségvé­delmi hatóság május 4-én adta ki a szakvéleményét, amelyben a nyomvonal nyilvántartott régészeti lelőhellyel érintett szakaszára teljes felületű megelőző feltárást, az egyéb részekre pedig régészeti megfigyelést írt elő.7 A C jelű útra vonatkozó és az örökségvédelmi hatóság döntését is tartalmazó építési engedélyt a közlekedési hatóság július 13-án adta ki. A határidők szorításában ezt azonban nem várta meg a bonyhádi önkormányzat, s az említett májusi szakvélemény ismeretében még ebben a hónapban jelentkezett a feladatellátásra kijelölt területileg illetékes Wosinsky Mór Me­gyei Múzeumnál a város képviselője a tervekkel és az előírt ásatás mihamarabbi megszervezésének igényével. Intézményünk számára a korábbi nem hivatalos értesülések után ekkor lett bizonyos, hogy feltárást kell végeznünk a területen. Mivel az út nyomvonalának egészére nem rendelkeztünk pontos régészeti információval, ezért május 29-én a helyismerettel rendelkező, s az ásatásvezetői feladatokkal megbízott Szabó Géza egy régész technikussal, illetve a város műszaki osztályának vezetőjével, Kozma Anikóval helyszíni szemlét végzett a kitűzött szakaszon. A szemle során régé­szeti terepbejárás módszerével vizsgálták át a teljes nyomvonalat és környékét, amely során meg­állapították, hogy a lelőhely az akkori nyilvántartásban szereplő méreténél nagyobb kiterjedésű: a domborzatból adódóan változó intenzitással, de a teljes C jelű útszakasz érintett régészetileg. Ezért jelentésében az ásatásvezető azt javasolja, hogy a kivitelezés mintegy 10500 m2-es területéből 2000 m2-en legyen csupán megelőző feltárás.8 5 http://mno.hu/belfold/uj-hid-is-epul-bonyhadon-1266240 (2017. ápr. 19.) 6 Az előzetes régészeti dokumentáció kérdése a későbbi templomfeltárás kapcsán a Magyar Régész Szövetség közleményében is fel­merül, mint a kialakult helyzet megelőzését segítő, a beruházás örökségvédelmi kockázatát minimálisra csökkentő kutatás. Jogos az észrevétel, de ha még elő is írta volna a szakhatóság az ÉRD készítését, akkor is kétséges, hogy pontosan a templom helyén, ami köz­vetlenül a 6-os út mellett van, és 2015 szeptemberéig egyenetlen felszínű, fás, bokros, gazos rész volt, egyáltalán elvégezték-e volna akár a geofizikai vizsgálatot, akár egyéb, a Forster Központ protokolljában szereplő lelőhelydiagnosztikai-módszert (pl. lapátteszt). 7 Iktatószáma: TO-04D/40/682-2/2015. 8 Szabó Géza jelentése a WMMM irattárában. Iktatószáma: 122-2/2015. 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom