Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz

hely nevű dűlőről, hogy „régi Templom romjairól neveztetik.”393 1973-ban Mözs egyik monográfusa, Varga Imre kiforgatott épületmaradványokról számolt be az Ózsák pusztához tartozó Templom- hely-dűlőből,394 amit a középkori Ság falu templomával azonosított.

A Templom foka és a Templomhely-dűlő földrajzi nevek ma már nem élnek, Ózsákkal kapcsolatos dűlőnevek, Szekszárd és Őcsény határában találhatóak.395 Az Őcsénytől keletre körülbelül

1,5 kilométerre, a Kis-Duna keleti partján, egy körülbelül 1 méter relatív magasságú dombocskán fekvő templom Miklós Zsuzsa 2000-ben készített légi fotója alapján vált ismertté, alaprajza világos vonalakkal kirajzolódott a zöld kukoricában. A kevesebb Árpád-kori és főleg késő középkori cserepekkel jelzett, 700x150x250 méter kiterjedésű faluhely a templomtól dél-délnyugatra helyezkedett el, a templomtól közvetlenül délre pedig a falu legrangosabb épülete feküdt a felszíni leletek tanúsága szerint. A templomot 2001-ben Miklós Zsuzsa tárta fel. Kiderült, hogy az alaprajz a légi fotón a kiszedett kőalapozás révén vált láthatóvá, egy sor magasságú téglából készült felmenő fal csak a szentélyben őrződött meg. A kora gótikus, egyhajós templom északi részéhez sekrestye csatlakozott, szentélye a nyolcszög három oldalával, támpillérek nélkül zárult. Az egyház 33,3 méter hosszú és 8,2 méter széles, a sekrestye 6x3,9 méter alapterületű volt, a falak vastagsága 100-110 cm. A szentélyben előkerült a keleti zárófalhoz téglából hozzáépített 2,3x1,5 méteres oltár alapozása is, továbbá egy szenteltvízttartó töredéke.396

Mohács után először 1557-ben bukkan fel Ság neve a szultán szekszárdi és szegedi szandzsákokban lévő hasz birtokainak jegyzékén, 18 házzal.397 Ezt követően gyakran szerepel mind a magyar, mind a török összeírásokban. Innen kiderül, hogy e település a történeti Sárköz északkeleti részén feküdt. 1559-ben juttatták el Szigetvárra a sági parasztok Korpády Gergely fenyegető levelét, melyben az „ichiejiek” sorsával fenyegette meg őket. Azaz, ha levelét ismét elégetik és a kért pénzt, a díszes ruhákat, darutoliakat stb. meg nem küldik, úgy járnak mint amazok, vagyis „házatoknak hamvát széllel fúvatom, meg annak fölötte gyermeketeket is ketté vagdalom”. Panaszukat a csaknem azonos szövegű fenyegetést kapott szentmiklósi, szerdahelyi és az említett icsei jobbágyokkal együtt juttatták el Horváth Márkhoz.398 A Tolna megyei falvak Szigetvárral szembeni gabonatized tartozását összeíró jegyzékben „Saagh”-ot Nyámád és Iccse után vették fel a következő megjegyzéssel: „Nem fizettek. Szolgáltattak búzából 3 keresztet"399 A különböző egyházi és nemesi birtokok 1561. évi szolgáltatásainak vizsgálatából kiderül, hogy Korpády Gergely hatalmaskodása után két évvel „Zentmiklos, Zerdahel, és Ikche. Egykor a szekszárdi apátságé. Saagpedig egykor a bátaszéki káptalané. Most Bosnyák Mártoné” Szolgáltattak búzából három keresztet. (A bátaszéki káptalanra való utalás nyilván téves információn alapult.)400 Ugyanezt rögzítették 1564-ben a „Királyi felség mindkét hadisegélyének” jegyzékén is: „Szenth Miklós, Zerdahel, Ichye és Saagh Bosnyák Mártoné, 6 porta!*01

Az 1557-58. évi defterben Ság szultáni hász birtokon 18 ház szerepel. A családfők: Damján Pál, Berek István, Éliás bíró ... Péter, Szabó Éliás, Tolnai János, Vitális bíró, Szabó Péter, Borsodi Tamás, Kaszádi Gergely, Nagy Gergely, Tenke György, Kerekes Lőrinc, Szűcs János, Szabó István, Hegedűs Tamás, Szabó Gergely, Géczi János.402 1566-ban Ságot a Tolna várost és a hozzá tartozó falvak jövedelmét rögzítő török jegyzéken Fájsz, Fadd, Gederi(?) és Szerdahely mellett találjuk. Itt ekkor 24 családfő után szedett a török fejadót, 250 akcse malomtaksa, 300 kereszt (circa 90 métermázsa) búza után 300 akcse búzatizedet, és különböző kihágások miatt kilencen fizettek büntetéspénzt.

393 GAÁL-KŐHEGYI 1977, 290.

394 VARGA-BODA 1973, 29.

395 VADAS 1981, 470., 475.

396 K. NÉMETH 2011, 124-125.

3,7 VELICS-KAMMERER 1. 1886, 107.

398 HEGEDŰS 1997, 151-155.

399 HEGEDŰS 1997,157.

400 TÍMÁR 1989, 314.

401 VASS 1978,149; TÍMÁR 1989, 373.

402 VARGA-BODA 1973, 48.

271