Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz

épült" templom tető nélkül állt, ezért a boltozata kezdett beszakadni.248 Szekszárd 1732-es vizitá- ciója szerint az igen tágas templom hajdan gótikus módon boltozott volt, amelyet a reformátusok leromboltak és sík mennyezettel láttak el. Még megvoltak a teljesen elbontott főoltár nyomai, az elpusztult sekrestye ajtaja már ekkor elfalazva állt.249 1720-ban befedték, 1745-ben barokk stílus­ban elkezdték átépíteni, végül 1787-ben barokk tornyot épített nyugati oldalához.250 A 32,5x15 mé­ter külső méretű gótikus templom - eredeti, kétszer hornyolt bordás hálóboltozatát leszámítva, amelynek csak néhány bordája maradt fenn - ma is középkori formájában látható. A 15,5-15,7x9,5- 9,6 méteres belterületű hajót és a 13,8x6,6 méteres belvilágú, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyt egyaránt lépcsőzetes támpillérekkel erősítették meg. A szentély északi felén sekrestye állt, erre nemcsak kőkerete, de a fal külső síkjának megvastagodása is utal a visszabontott boltozat in­dításának magasságában. A hajó északi oldalához valószínűleg kápolna csatlakozott téglából hely­reállított csúcsíves boltozati homlokívei a hajó északi oldalának két keleti pillérközében láthatók. 1890-ben 50-60 centiméterrel feltöltötték a templom belső szintjét, így érthető, hogy az 1939-es felújításkor a szentély északi falán előkerült, sekrestyébe nyíló bejárat köszöbköve jóval a mai já­rószint alatt van. A helyi lelkész leírása szerint 1939-ben a levert vakolat alatt több átépítés nyo­ma látszott és ekkor került elő az északi fal két elfalazott nyílása, valamint a ma is látható gótikus szentségfülke is.251 Az 1970-es évek elején egy helyreállítást megelőzően Horváth Aliz vezetésével kutatás folyt, amely tisztázta a templom 1896-os átalakítása során megmagasított gótikus ablakok eredeti záradék-magasságát és a támpillérek lépcsőzését. Ekkor bontották ki a középkori lábazatot és a cementrétegek által eltakart reneszánsz sekrestyeajtó eredeti profilját is. Alaprajzát 1945-ben Stippek József készítette el.252 A középkori Ete, Szekszárdtól délre körülbelül 10 km-re, Decstől nyugatra mintegy 3 km-re található. Földrajzi elhelyezkedése igen kedvező volt: a Sárköz nyugati szélén emelkedő dombsor közelében, egészen a Sárvízig húzódó, hosszan elnyúló, a közvetlen környék legmagasabb domb­ján épült fel a település. Ezért itt volt a legjobb átkelőhely a Sárvízen, amelyet a Sárköz belseje és a dombsor lábánál húzódó út felől egyaránt könnyen meg lehetett közelíteni, ennek köszönhető, hogy a középkor folyamán Ete a Sárköz egyik legnagyobb és legjelentősebb mezővárosává fejlődött.253 Decs és a tőle nyugatra fekvő Ete all. századtól a 14. század végéig a szekszárdi apátsághoz torfi volt, Szegedit is kiűzte Temesvárról’.’ Vajon ki lehetett ez a Gergely pap? A magyar reformátorok között nincs ebből az időből (1541 körül) Gergely nevű más mint akiről Lampe-Ember Pál Históriája tesz említést. S ez a Dráva-vidék reformátora: Szentantali Gergely, aki 1521-ben Wittenbergben Melachton tanítványa. Később a Dráva vidékén hősiesen vitézkedik az evangéliumi hit diada­láért: Pathai Sámuel, ki 1617-ben laskói iskolamester volt, azt írja, hogy még akkor is, közönséges beszélgetések közben is emlegetik Gergelyt, nemcsak a magyarok, hanem a szlávok is. Egy bizonyos könyve van birtokomban - folytatja - melyben Melachton wit­tenbergi előadásaiból sokat feljegyzett. Kitűnően képzett ember volt. Kéziratai tanúsítják. Mint Decs második lelkipásztorát említi a helyi forrás Eszéki Istvánt 1555-ből. Lampe-Ember Pál Históriája szerint: „Eszéki István a decsi gyülekezet pásztora és püspök’.’ Eszéki idejében - 1555 és 1558 között - Szegedi Kiss István meglátogatta a decsi gyülekezetei, aminek nemcsak eredménye, de keserű következményei is lettek a decsiekre nézve, mert a török meg nem engedett gyűlésnek minősítve Szegedi Kiss István itteni megjelenését, a falu lakóira nagy összegű pénzbüntetést rótt ki. A harmadik lelkipásztor Detsi Kristóf 1611-ben. Ez a felsorolás azonban itt hiányos. Földváry Adalékok című munkája Detsi Gáspárral egészíti ki a gyülekezet lelkipásztorainak névsorát. Ezt az adatot Földváry is Lampe-Ember Históriájából vette. Ilyenformán a decsi gyülekezet harmadik lelkipásztora Detsi Gáspár, akit 1575-ben vittek át Tolnára. Zoványi Jenő szerint 1576-ban a hercegszőlősi zsinaton már mint a tolnai gyülekezet pásztora írta alá a kánonokat. Detsi Kristóf a negyedik lelkipásztor. Detsi Gáspár fia lehetett. Nagy Dömsödi József 1773-as papi névsorában írta róla: „Detsi Kristóf hazájának szülötte, azaz decsi születésű, akinek csinos kézirata mai napig is őriztetik a helyiség levéltárában.’’ Ez a pré- dikációs kötet még a 19. század elején is megvolt, később tűnt el. Detsi Kristóf után nagyon hézagossá válik a prédikátorok névsora, mert az 1611-től 1687-ig eltelt 76 esztendőből csak az egy Poroszlai János nevét jegyezte fel. Nagy Dömsödi Földváry alapján még két névvel lehet kiegészíteni a névsort. A gyülekezet ötödik lelkésze, kinek neve ismert: Szakoni Balázs volt, aki 1626-tól 1631-ig szolgált Decsen. A hatodik lelkipásztor 1652-ben Lázári György volt. A hetedik lelkipásztor Poroszlai János volt. Róla annyit mond a helyi feljegyzés, hogy „Pilisen halt meg mint odavaló lelkész, de halálához közeledve, végrendeletileg hagyta meg hogy holttestét Decsre vigyék, s ott takarítsák el. Ez meg is történt. S ott nyugszik a régi temető kapujához közel, a háromágú körtefa alatt" 248 PATAKI 1980,13. 249 BRÜSZTLE 1890, IV. 320. 250 VALTER 2001,128-129. 251 ARANY 1990, 3-4. 252 K. NÉMETH 2011, 55. 253 MIKLÓS-VIZI1999, 207. 248

Next

/
Oldalképek
Tartalom