Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
úrnak minden termésből és halászatból tizedet adtak, kivéve a Sárvizet és két tavat, amelyeket felesből halásztak.241 1696. évi összeírás szerint Pilisen a 17 adózóból 3 zsellér volt. A település egy szigeten feküdt. Móró Istvánnak adóznak Pozsonyba évi 12 forintot. Jány János is ennyit kapott, ezen felül tizedet mindenből. 77 napi robotot kellett teljesíteniük, továbbá minden halászó gazda 2 forintot vagy 40 font (körülbelül 20 kg) halat volt köteles vinni Pécsváradra. Török uruk Durnius ispahia, aki hűbérként élvezte a jövedelmet, tizedet házanként 1 forint 50 dénárt, 2 icce zsírt (vajat), 9 napi robotot kapott. A török szultánnak fejenként a szokás szerint 3 forintot fizettek. 200 hold szántója, 150 hold rétje, Bátaszék mellett 171 kapás szőleje és 200 kapás műveletlen szőleje van. Kálvinisták lakják, kiknek puszta templomuk van. Szomszédja Nyék, Decs, Kesztölc. (Lak neve már feledésbe merült.) Becsűje 4896 forint 16 dénár.242 Decs243 ugyanannak az ármentes szigetszerű hátnak a déli végén épült, melynek északi részére Őcsény települt. A török előtt lényegesen kisebb település volt, mint a török után. A 14. század elején még nem is volt templomos hely, mivel Egyházas-Őcsény plébánosa 6 sárközi falu lelki gondozását látta el.244 Nem tudjuk pontosan a hat település nevét, de mindenképpen az ártérben voltak ezek, mert a legközelebbi ármentes teraszon fekvő falu, Ebes szintén templomos hely volt már ekkor. A hat falu közt lehetett Decs is, melyben ekkor még csak fatemplom állt és nem volt plébánia. Feltehetően Gyürke, Óság, Kisöcsény, Batha, Decs és Őcsény lehetett ez a hat település. A 17. század végére ugyanis, Decs kivételével, ezeknek a falvaknak a határát mind Őcsényhez csatolták, sőt a teraszon fekvő Ebes, Almás és egyidejűleg Csatár pusztákat is az őcsényiek használták245 A decsi templom latin nyelvű felirata: „Anno Domini Millesimo qingentessimo decimo sexto tempore abitus regis Uladislai, post sedicionem et disturbium cruciferorum regis tercio anno” - „15lóban, Ulászló király halála idejében, a keresztesek lázadása és szétzavarása utáni harmadik esztendőben’.’ Ha ez a felírás valóban a templom építésének idejét akarja megörökíteni, akkor 1516-ban készült el. Azonban az 1939-ben elvégzett renoválási munkálatok alkalmával itt járt szakember véleménye szerint ez az évszám egy átalakítás évszáma lehet, mert a templom épülete korábbi eredetre utal. A lebontott vakolat alatt világosan látható volt, hogy az idők folyamán mennyi átalakításon ment keresztül. Csak magán az északi falon, egymás közelében három elfalazott ajtó nyomaira bukkantak. Egy tágas ajtó a papszék háta mögött volt, egy másik a szószék melletti falban. A harmadikat eredeti formájában restaurálva meghagyták. Erről eleinte azt hitték, hogy valami sírkamra bejárati ajtajára akadtak, de a küszöbig leásva megállapították, hogy a templom belső szintjét kb. 50-60 cm-rel feltöltötték 1890-ben, s a faragott kőkeretbe foglalt ajtó átjáró volt egy másik helyiségbe, mely a templom északi falához csatlakozott, abban a szélességben, ameddig a támasztópillérek hiányoznak. A templom eredetileg gótikus stílusban épült, mennyezete bolthajtásos volt, valóban 1516 előtt épült. 1402 márciusában kelt levelében IX. Bonifác pápa engedélyt ad a váci egyház prépostjának, hogy Decs nevű birtokán a fennálló fakápolna helyett Szent Ilona tiszteletére kőtemplomot vagy kápolnát építsen és plébániát alapítson. A templom belső terének építészeti képe is arra utal, hogy egy korábbi kápolna bővítésével alakították ki a templom épületét. Tornya is volt fából.246 A 16-17. századból hét lelkipásztor neve maradt fenn.247 Egy 18. századi leírás szerint a „pompásan meg241 PATAKI é.n. 242 PATAKI é.n. 243 Decs és Ete történetét együtt tárgyaljuk, mivel szomszéd települések lévén mindennapjaik és ünnepeik szorosan összefonódtak. 244 HOLUB 1958, 16. 245 ANDRÁSFALVY 1975,122. 246 ARANY 1990, 3-4. 247 ARANY 1990,4-8. - A helyi református lelkész 1773-as feljegyzése szerint a falu 1540-ben tért református hitre és első papját Gergelynek hívták, aki Arany Dénes szerint később temesvári lelkipásztor lett. Skaricza Máté Szegedi Kiss Istvánról szóló életrajzából vett adat arról számol be, hogy Losontzy István, akit mint a temesvári vár hős védőjét ismer a történelem, aki szeretett a római katolikus hit védelmezőjének szerepében tetszelegni „nem sok idő múltán sok egyéb igazhívőkkel és Gergellyel, ki egykor decsi pász247
