Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
Korláthoktól, de a cikádori apátság jogai épségben maradtak; s ha valaki a Niczkyeket a szőlő birtokában megtámadja, a Korláthok kötelessége lesz jogaik megvédelmezése. Ezen egyezségről maga a cikádori konvent állított ki függő pecséttel hitelesített privilégiális levelet, 1468. február 19-ről keltezve.190 Kesztölc a régi Sárköz egyik jelentős települése, vásáros hely volt és már 1468-ban mezővárosként szerepelt.1911451-ben plébánosát, Kelement említi egy oklevél.192 Plébániai iskolájáról tudunk, egy tanítójának diákhalált okozó fegyelmezési ügye kapcsán már 1486-ban említik.193 1495-ben Bakócz Tamás, akkori egri püspök (1480 óta egyben titeli prépost is) számadáskönyve szerint három uradalomnak is birtokosa volt a környéken. Ezek egyikének Kesztölc volt a központja és Pilis, Hencse, Alsófalu, Ete, Nyírszó, Kürtös, Nána és Aszivágy helységek tartoztak hozzá.194 Úgy tűnik, története során mindvégig egyházi birtok maradt. 1526. augusztus 18-án Kesztölcön táborozott II. Lajos király serege útban Mohács felé.195 A vesztes csata után szeptember első napjaiban már a török hadak vertek itt tábort, és kivégezték a fogságba esett férfiakat, a nőket pedig szabadon engedték.196 Ekkor léptek a török seregek először Tolna megye területére. A kettős királyság alatt, 1529-ben a törökök újbóli közeledtének hírére Mihály kalocsai prépost azt írta Habsburg Ferdinánd királynak, hogy menekülnek „főképpen a dunamelléki nemesek, Báta mezővárosából, Kesztölcről, Székről, Étéről, Ebesről, Szekszárdról, Tolnáról, Pakosról és mások számtalanul” elkeseredésükben és félelmükben odáig jutva, hogy Eszékre mentek, és a töröknek ajánlották fel magukat.197 A tehetősebbek közül sokan végleg elköltöztek ekkor a töröktől védettebb területekre. Nem sokkal később, augusztus 20-án a Szapolyai János királyt megsegíteni szándékozó török sereg ismét Kesztölcnél táborozott. Innen küldte a szultán 500 szpáhiját Perényi Péter koronaőrért, akit Kajdacs mellett fogott el mesztegnyői Szerecsen János a szent koronával együtt.198 1535-ben a bátai apátság birtokösszeírása kapcsán szabad városként említik: „Lakfalu Kesztőlczön alul, mely szabad város, az Kesztőlcz.”199 A szabad város a mezővárost jelentette. A hódoltság kezdetén is lakott település, sőt ábrázolását is megtaláljuk az 1543. évi hadjárat eseményeit rögzítő török krónika, a Matrakcsi Naszuh által készített „Szülejmánnáme” egyik mi- niatúráján.200 Kesztölcöt középen kaputoronnyal, kétoldalt saroktornyokkal megépített nagy belsőtornyos várként ábrázolja. 1558-ban a budai káptalan volt a birtokosa. Ezt a települést is lefoglalta Horváth Márk. 24 forint adóról kötöttek egyezséget. Ferenczy Imre bíró lefizetett 24 forintot, amiből a meghódítást végzőké 12 forint, a váré szintén.201 1559. január 5-én Gywlai Bálint bíró 8 keresztnyi dézsma búza fejében lerótt 8 forintot, 20 köböl dézsma bor fejében 8 dénárjával 12 forint 80 dénárt.202 1 2 személyt, 1 bírót és 7 zsellért írtak össze, lakosainak száma tehát a családtagokkal együtt ekkor 60-100 fő körül lehetett.203 1560-ban „Giwlay László bíró eskü alatt vallotta, hogy ott 10 lakott jobbágy telek van, a több telek lakatlan. A szerződés szerint évente 24 forintot fizetnek, ami kitesz 72 forintot. 1561-ben György nap táján fizettek 8 forintot. A dézsmát a császárnak pénzben fizetik. Azt nem tudja, hogy 1558-ban dézsma címén mit fizettek, de 1559-ben 8 forintot fizettek, 190 BÉKEFI 1894, 88-89. 191 ANDRÁSFALVY 1975,122; SÜMEGI, 398. 192 KÁPOLNÁS 1993, 55. - Az oklevél, mely Kesztölcön kelt Egyed sigri, Simon bátai, Kelemen kesztölci és István laki plébánosokat említi 1451-ben. 193 BALÁZS KOVÁCS 1994,65-74. 194 CSÁNKI 1897, 478. 195 HEGEDŰS 1997,126. 196 BERTA-GAÁL 1998,193. 197 HEGEDŰS 1997, 130. 198 BERTA-GAÁL 1998, 193. 199 HEGEDŰS 1997, 131; SZÉKELY 1899, 30. 200 Idézi: BERTA-GAÁL 1998, 193. 201 TÍMÁR 1989, 221. 202 TÍMÁR 1989, 231. 203 TÍMÁR 1989, 247. 242
