Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
rítették őket, hogy a folyón keljenek át és így egy rövid ideig Bátaszék északi részén laktak, míg végül újra visszaköltöztek elhagyott házaikba. Ebben az időben mindig Bátaszékhez tartozott, kinek utolsó apátját a rácok lefejezték. Utána a Kamara birtokába jutotta falu, a környezőfalvakat inspektorokkal kormányoztatta, míglen Kliegl Ignác Bátaszéket, Alsó Nyéket, Pilist és Decset kibérelte. Mostfia Kliegl Sándor árendálja ezeket a falvakat. Jany idejében élt itt egy Vámos István nevű paraszt, aki írni és olvasni tudott és aki a falu jegyzője volt, aki ezt a szép munkát elhatározta és feljegyezte nemcsak az egyház pásztorainak nevét, hanem az emlékezetes dolgokat is eddig az időig..’.’101 A földrajzi nevek gyűjtése során a falu lakói úgy tudták, a honfoglaláskor itt a kozár vagy kun-kabar törzs telepedett meg. Az alsónyékiek - ezek szerint - az ő leszármazottaik. Később a besenyőkkel keveredtek. A tatár és török elől a Duna ingoványos, mocsaras árterületére menekültek.102 Alsónyék 1402-ben is szerepel egy oklevélben. Gidei Imre, Bátmonostori Töttős László rokona nevében panaszt emelt Vörös László s Zalai János Bodrog vármegyei alispánok és Aranani András valamint besenyői Földes Benedek szolgabírák előtt. E szerint Gál fia János, Harapki Jánosnak és a cikádori apátnak rokona Báthmonostori Töttős Lászlónak Dénes és Mátyás garai jobbágyait, amazok megbízásából, Nyéken elfogta, bebörtönözte, tőlük három lovat nyergestül s fékestül, azonkívül két íjjat, két dárdát és két forintot elvett. A bíróság Tamásfalvi János fiát Pétert és Bessenyő Benedek fiát Antalt bízta meg a vizsgálattal. A nyomozás kiderítette, hogy a panasz minden része tényeken alapszik.103 1535-ben szerepel a bátai apátság birtokait összeíró jegyzéken.104 Az 1550-s évek második felében Nyék Bátaszékkel és a többi sárközi községgel együtt Szigetvárhoz tartozott. 1558-ban ugyan még a cikádori apátság birtokaként írták össze Bátaszékkel együtt, ekkor búzatized után fizettek 300 forintot. 1557-ben Bátaszéken 88 adózót és 5 szegényt írtak be a defterbe, Nyéken 41 adózót és 5 szegényt.105 1559-ben Nyék és Bátaszék 100 forinttal tartozott a várnak. 1560. február 25-én Kun János és Koppány Lénárd bírák az ő évi fizetési kötelezettségükből 100 forintot vittek Szigetvárra.106 1560-ban olvassuk a két településről: „Bátaszék és Nyék régen a Budai Káptalané volt. Nagy Gál és bátaszéki Koppányi Lénárt eskü alatt vallották s ugyanott megállapították, hogy 16 keresztény jobbágytelek és a rácoknak és a törököknek 13 telkük van. Amennyire az általuk bevallott mennyiségből és a provizor által nekik adott nyugtákból kiderül, a várhoz három évente 319 Ft fizetnek. Bor és gabona tizedeikért hasonlóképpen két évente 194 Ft-t adnak, tizedeiket a császárnak készpénzben fizetik. A bor tizedeket az 1560. évben Horváth Márk nekik 106 köbölbe, ezeket a jobbágyoknak végezetül Horváth Márk köbölként 48 dénárért számította, így ez 50 forint 88 dénárt tesz ki.’’107 Bátaszék és Nyék 1561-ben is még együtt szerepelt. Bátaszék magyar népe elpusztult, vagy Alsónyékre költözött. A bátaszéki magyarok szájhagyománya szerint őseik Pörbölyön és a bátai erdőségekben, Címer fok körül tanyáztak valamikor, és onnan szállták meg a mezővárost.108 Alsónyék szerepel a török defterekben is 66 házzal. 1572-73-ban a következő családfőket írták össze: Tót Márton, Kobáni B., Mocsáni Péter, Hegedűs P, másik Hegedűs, Varga P, Csáni István, Szegi B., Bene Ferencz, Kocsi B., Somodi R, Besárd János. Jakab R, Damján Miklós, Nagy János, Odor Imre, Kondár Máté, Rödös B., Szabó Mihály, Kanász Kelemen, F. J., Varga Balázs, Pap Gergely, Karácson M., Baga P, Mocsári Jakab, Kocsár T., Sós Antal, Vörös György, Lukács Demeter, Szalai Bálint, Csáni Jakab, Tót Imre, Vékás G., Búza Lukács, Gergel kovács, Kócsa Balázs, Pap Máté, Pál kovács, Damakos György, Kosa Pál, Becsér R, Ferencz Mihály, Somodi Mátyás, Szabó István, Fábján Demeter, Kona István, Kovács Jakab, Somodi T, Szabó Mihály, Tót A., Diénös diák, Bóka 101 Idézi: ANDRÁSFALY 1975, 121-122. 102 VADAS 1981, 499. 103 BÉKEFI 1894, 95. 104 HEGEDŰS 1997, 131. 105 HEDGEDŰS 1997, 141. 106 VASS 1978, 138. 107 VASS 1978, 139. 108 ANDRÁSFALVY 1976, 123. 233
