Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
katolikus licenciátus és tanító gondoskodott a falu és környéke lelki-szellemi gondozásáról. A sors iróniája, hogy éppen a katolikus egyház hódoltsági megerősödése idején, 1620 tavaszán fogadtak fel református prédikátort. Nem Veresmarti Mihály497 volt az első hátai apát, aki református jobbágyainak térítésével foglalkozott. Szlatinay György előző évben Bécsben kiadott, „A Szentírásrúl és az anyaszentegyházrúl két rövid könyvecskék"című művét küldte el a decsi prédikátornak - az egyházkerületi jegyzőkönyvek tanúsága szerint - Szakonyi Balázsnak.498 „El nem feledkeztem a ti praedi- catorotokról is, hanem ím egy könyvecskét küldtem nekije ajándékon, de úgy, hogy szorgalmatosán egynéhányszor általolvassa, és szorgalmatosán tanuljon belőle, és kívánom a Szent Istentől azt neki, hogy a könyvecskét általolvásván, hogy az ő szívét megvilágosítván lehessen az Anyaszentegyháznak igaz tanítója és pásztora, és ha akarja lelkének üdvösségét megnyerni, tanulja meg ebből a könyvből, miképpen köllessék előttetek a Szentírást olvasni, és úgy benneteket is jól taníthasson, és jó igaz útra is igazíthasson’.’499 Kálvinista lelkészek Tolna megyében 1576-ban: Decsi Gáspár pásztor, tolnai lelkész és esperes, Bélyei Márk tolnai káplán, Dobrai Péter (dombóvári lelkész), Kéri Pál (Kér), Endrődi Ambrus duna- földvári lelkész, Miski Bálint bölcskei lelkész, Zombori Antal paksi lelkész, Mányoki György (má- nyoki lelkész).500 A 17. századból már néhány lelkésznevet is ismerünk a Sárközből és környékéről. Helységeink kálvinista lelkészei 1626-ban: Szőlőskey Ferenc egyház szolgája Tolna, Szakonyi Balázs egyház szolgája Decs, Decsi Lőrinc egyház szolgája Nagydorog, Decsi István egyház szolgája Felsőnyék, Vörösmarty János egyház szolgája Bikács, Tolnai János egyház szolgája Dunaszentgyörgy, Hencsei Balázs egyház szolgája Hencse, Oroszi János egyház szolgája Őcsény, Megyeri János egyház szolgája Alsónyék, Jakabfalvai Máté egyház szolgája Dunaföldvár. Bátán már 1627 előtt volt református egyház: „bizonyítja a református lelkészből pozsonyi kanonokká lett, s 1627-ben a bátai javadalmas apátságot nyert Veresmarty Mihály’.’501 „1628-ban újabb lelkipásztorok: Ethey István egyház pásztora Bőlcske, Foktövi András egyház pásztora Hencse, Tolnai János egyház pásztora Ma- docsa.5021629-ben a gyöngyöspataji zsinaton jelen volt: Pathai János a református egyház méltatlan pásztora, Gerjen, Pásztor György a református egyház méltatlan pásztora Bikács, Galgóci Márton a református egyház méltatlan pásztora Hegyi, Tasnádi Péter a református egyház méltatlan pásztora Bogyiszló, Ladányi András a református egyház méltatlan pásztora Ság. 1630-ban a kévéi zsinaton először jelentkező: Kiskomáromi György egyház pásztora Bikács.503 1629-30-ban Ságon Ladányi András volt a református lelkipásztor. A dunavecsei zsinaton 1631-ben újak: Decsi Kristóf egyház pásztora Dunaföldvár, Szörényi István egyház pásztora Őcsény, Rozgonyi György egyház pásztora Dunaszentgyörgy. Iccse 1632-ben szerepel a tolnai tractus (esperesség) egyházai sorában. Seníora: Szakoni Balázs. Decsi Kristófot Dunaföldvárról 1632-ben a dömsödi zsinaton már seniornak, elöl497 Veresmarti Mihály (1572. március, Veresmart/Ugocsa/ - 1646. eleje, Pozsony): református lelkész, római katolikus apátkanonok, író, a magyar korai barokk egyházi próza képviselője. Baranyai református papi családból származott, s csak viszonylag későn vált római katolikussá. Tolnára, majd Debrecenbe járt iskolába és utána maga is református egyházi szolgálatba lépett. Nagykőrösi prédikátorként 1599-ben hívei egy részével Ürménybe menekült az Alföldet dúló tatárok elől. Erős érzelmi színezetű vallásosságával magára vonta Forgách Ferenc nyitrai püspök figyelmét, aki 1604 nyarán el is fogatta s a nyitrai börtönbe záratta. Miután Bocskai István csapatai kiszabadították Komjátiba került prédikátornak. Vallási kételyei azonban egyre fokozódtak, míg végül református paptársaival való több éves vitázás után, 1610-ben áttért a római katolikus vallásra. Áttérése előtt és után is főleg Pázmány Péter pártfogolta. Előbb vádasellyei plébános lett, majd pozsonyi kanonokká, később bátai apáttá nevezték ki. Mint katolikus pap buzgó térítő munkát folytatott, s tollát is e cél szolgálatába állította. Két jelentősebb munkája: Intő és tanító levél melyben a régi keresztyén hitben a bátaiakat erősíti apáturok egyaránt a protestánsokat igyekeznek visszaterelni a katolikus egyházba. (Pozsony, 1639). Az egyszerű bátai polgárokat igyekszik meggyőzni a katolicizmus igazáról. Megtérése históriája. (Túrócszentmárton, 1632-34.) Irodalomtörténeti jelentőségét e munkájának köszönheti. Talán már 1610-ben kezdte írni, de végső formája 1632-34 körül keletkezett. Az ellenreformáció ügyét szolgálja. A barokk széppróza egyik első alkotása. - ZOVÁNYI 1977, 685. 498 FÖLDVÁRY 1898,113; 121; 126; 138. 499 MOLNÁR 2006, 105-106. 500 FÖLDVÁRY 1898, 64. 501 FÖLDVÁRY 1898,186. 502 FÖLDVÁRY 1898,113-114. 503 FÖLDVÁRY 1898,126-128. 284
