Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
1565-ben Eszéki István helyébe Eszéki Mihály481 következett. 1575-ben Szent-Gotthárd hetiben Decsről Decsi Gáspár hozatott át Tolnára, ki 1597-ben Máté apostol napján halt meg. Ennek idejében iskola-rektorok legtöbbnyire tudós, tanult férfiak voltak s az iskola is nagyon látogatott volt. Azok közt nevezetesebbek: Baranyai Fábián482 rektor 1573-ban, a mint a város nótáriusa hajdan följegyezte. 1575-ben követte Tolnai Fabritius Bálint Alsóbaranyában végezte életét; a midőn már mint szénior fungált. 1577-ben Enyedi Jakab483 volt rektor. Tolnai István után 1581-ben Márton napkor Debreczeni Tulyok Ferenc484 vitetett be ünnepélyesen az iskolába ... Ezt követte 1583-ban Johannes Agricola Pástoris485. Majd 1586-ban Szárászi Ferenc486, ki mint debreceni pap végezte életét. 1588-ban Tolnai Katona Miklós487. 1590-ben Tolnai S. János488, 1592-ben Hercegszőllősi Gáspár489, Vörösmarti Illésnek, a superintendensnek fia, ki 1607-ben Ráckeviben szinte superintendenssé választatott. Hercegszőllősi Gáspár után Patakról Tolnára vitetett rektorul Siklósi Péter490, ki ámbár nem volt akadémikus, de azért elég tanult és egyszersmind tréfás ember volt, ki 1595-ben hunyt el. Özvegye Decsi Gáspár leánya volt. 1598-ban Tolnai Borbél (Rasoris) István.491 Decsi Gáspár meghalván helyébe prédikátorul Búzás Mihály vitetett 1597-ben. A hadi mozgalmak miatt a város egy ideig elpusztulton állott.492Búzás Mihály után Borbély István viselte a prédikátorságot... Fölváltotta hivatalában Földvári Ambrus... Miután nyolc évig működött volna, következett utána Faskói F. István. Ennek Hercegszől- lősi Mihály493 s majd ez váratlanul meghalván, Szőllőskei Ferencfoglalta el helyét. Ennek pedig engemet tettek utódává, az 1634-dik év Szent György napján Soltról Tolnára hívattatván... A dunáninneni részekben pedig hajdan ezek voltak a főbb református ekklézsiák, s némelyek pedig még most is azok: Tolna, Bölcske, Földvár, Aba, Decs, Ethe, már elpusztíttatott, de hajdan híres 481 Eszéki Mihály: valószínűleg Tolnán tanult. 1563-tól 1565-ig a wittenbergi egyetemet látogatta és 1564-ben az itteni magyar bursa XIV. seniora lett. Hazatérve káplán lett Tolnán Eszéki István oldalán. - KATHONA 1974, 40. 482 Béllyei Piso Fábián: neve baranyai származására, ez viszont tolnai tanulására utal. 1577-ben WIttenbergben és Heidelbergben, 1579-ben meg Tübingenben iratkozott be az egyetemre. Külföldre menetele előtt 1573-1575 között Tolnán, hazatérése után 1579- ben Debrecenben rektor, 1586-ban pedig már Tokajon volt lelkész. - KATHONA 1974,42. 483 Enyedi Jakab: 1577-ben a tolnai iskola rektora. Származása, tanulása és életsorsa ez egy adatot leszámítva ismeretlen. - KATHONA 1974, 42. 484 Debreceni Tulyok Ferenc: származása, iskoláztatása ismeretlen, csak annyi bizonyos róla, hogy 1581. november 11-én vezették be ünnepélyesen a tolnai iskola rektori tisztébe, de már 1583. február 24-én meghalt, könyvei a városi könyvtárba kerültek. - KATHONA 1974, 42. 485 Agricola Pástoris János: 1583-ban a tolnai iskola rektori tisztét töltötte be. Csak annyi valószínű felőle, hogy az 1562-ben Wit- tenbergben megfordult Kecskeméti Agricola János borostyánkoszorús költő fia lehetett, de ő maga nem tanult Wittenbergben. - KATHONA 1974, 43. 486 Tolnai Szárászi Ferenc: Tolnán született, s az itteni iskolát látogatta. 1584-ben Wittenbergben, 1585-ben Heidelbergben folytatott egyetemi tanulmányokat. Hazajövetele után 1586-tól 1588-ig tolnai rektor volt. Innen ismeretlen helyre, 1603-ban pedig Debrecenben ment lelkésznek, hol 1610-ben hunyt el. - KATHONA 1974, 42-43. 487 Tolnai Katona Miklós: Tolnán, szülővárosa iskolájában tanulhatott. Pathai P. Sámuel szerint 1588-ben tolnai rektor volt. - KATHONA 1974,44. 488 Tolnai Sartorius (Szabó) János: Tolnán született, s alsóbb iskoláit is itt végezte. Debrecenben lett togátus diák, majd 1587-ben Debrecen alumnusaként kezdett tanulni Wittenbergben. 1588 és 1589 között debreceni rektor volt. 1590-ben pedig Tolnára jött haza rektornak. 1626-ban Dunapatajon lelkészkedett. További sorsa ismeretlen. Ifjúkorában irodalmi tevékernységet is folytatott. - KATHONA 1974,43. 489 Hercegszőlősi Gáspár: Veresmarti Illés püspök fia. Tanulmányait Tolnán kezdte, Debrecenben folytatta, míg végül is mint Debrecen városánál alumnusa 1589-ben Wittenbergbe ment az egyetemre. Hazatérte után előbb Debrecenben, ezt követően 1592-ben Tolnán lett rektor, majd 1593-tól laskói s végül ráckevei lelkész. 1607-ben az Alsó Duna melléki egyházkerület püspökéül választották meg. - KATHONA 1974,43. 490 Siklósi Péter: talán Tolnán kezdte tanulását, majd Sárospatakon folytatta. Tolnai rektor lett, de 1595 táján ifjan meghalt. Veje volt Decsi Gáspárnak. - KATHONA 1974,44. 491 Tolnai Rasorius (Borbély) István: Tolnán született, s az itteni iskolában 1586-1587 táján Veresmarti Mihály, a későbbi kanonok iskolatársa volt. 1588-ban Debrecenbe ment tanulni, s itt praeceptora volt Szenczi Molnár Albertnek. 1598-ban Tolnán rektor, majd 1607-ben ugyanitt lelkész lett, de innen 1611-ben Somorjára, onnan 1624 táján Szőnybe ment prédikátornak, ahol 1631-ben meghalt. - KATHONA 1974,44. 492 Búzás Mihály: 1600-ban Kecskemétre ment prédikátornak és vele együtt sok református lakos költözött oda úgy, hogy a Baranyából elbujdosottakkal együtt csaknem egy egész utcát formáltak. A hagyomány szerint a tolnai kollégium ifjúságának nagy része is Kecskemétre ment Búzással. - FÖLDVÁRY 1898,166.; KATHONA 1974,45. 493 Hercegszőlősi Mihály: Veresmarti Illés püspök fia. Tolnán tanult. 1620 táján mint tolnai lelkész váratlanul, fiatalon meghalt. - KATHONA 1974,45. 282
