Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
gedi Kis István működött. A nép mindenünnen tódult Sztárai szenvedélytől fűtött prédikációinak meghallgatására, a prédikátor pedig fáradhatatlanul ostorozta a pápát, a misét, a szerzeteseket, gúnyolta a katolikusokat. Itt írta az alexandriai Athanáz püspökről szóló verses históriáját. Szegedi Kis idejét az iskola irányítása, a tanulóifjúság nevelése kötötte le, ritkán lépett szószékre. Beszédeit mérsékeltebb hangvétel jellemezte, és így alkalmasabb volt a hitújítás következtében a nép között támadt meghasonlás kiküszöbölésére. Az 1570-es évek közepéig jól működő protestáns közösségek jelezték a reformáció térhódítását az egész megyében. „Valamint a több Superintendentiákban - írta 1838-ban Polgár Mihály egyházkerületi főjegyző úgy a Dunamellyéleiben is igyekeztek azon a buzgó Hívek mindjárt a Reformáció után, hogy Oskolákat állítassanakfel. Állítottak is minden Ekklésiában legalább ollyat, amelyben a Vallást, olvasást és éneklést megtanulhassák a gyermekek. A kisebb Ekklésiákban a Lelki Pásztorok viselték egyszer- mind az Oskolatanítói hivatalt is mivel ezen Egyházi Kér. nem sokkal a Reformatio után Török hatalom alá esvén a tehetősebb Patrónusok a földes urak innen elköltöztek, tsak ugyan nem álhattak itt fel - kivált huzamos időre - ollyan anya Oskolák, mint az ország más részeiben. Tolna Vármegyében azomban a Tolnai, és Baranyában a Veresmarti Oskolák elég nagy hírre kaptak, és még a 17ik században is szépen virágoztak, úgy hogy az Ország más más részeiből is mentek azokba tanulni, és sok tanulók ditsősségekre tartották, ha azzal dicsekedhettek, hogy ők Tolnát, Baranyát öszve járták’.’ „Ki volt Tolna városának első reformátora? Nem tudni. A kiknek nevét 1540-1550 közt félj egyezve találtam, így következnek: Elsőnek tartatik köztük Mucejus Mátyás, tudós és három nyelvet, latin, görög és hébert értőférfiú, mint az eklézsiának hagyott könyvei bizonyítják. Ez meghalt Tolnán 1551 - ben. Ennek idejében 1546-ban iskolamester volt Karancsi Mihály. Mucejus után következett 1548- ban Sztárai Mihály Beszélik egyszersmind, hogy Sztárai előtt Eszéki Imre lett volna, kinek kollégája volt Bereméni János476; de ezekről semmit sem találok évkönyveinkben, melyek legnagyobb részben elvesztek. 1560-ban prédikátor volt Eszéki István477, kinek kollégája volt bizony is Márk pap478. Ezek idejében gondolatom szerint Dombi Péter479 volt az iskola rektora, mivel a rektorok sorozatában, kik Szegedi István után következtek, nagy hézag van Dombi Péterig. Dombi Péter igen tudós ember volt, szent és kegyes, de egyszersmind indulatos s kivált a szorosabb iskolai fegyelmezésben nagyon szigorú. 22 éven át igazgatta a tolnai iskolát, s keze alól számos tanult és jeles ifjú került ki, kik a külföldi iskolákra is ellátogattak ama 22 év alatt, a mint ezt tiszt. Foktői Márton uram - ki szinte tanítványa volt - beszélte, midőn 1613-ban itt Tolnán tiszt. Földvári Ambrus úrnál, ezen eklézsia akkori prédikátoránál együtt ebédeltünk. Ugyanakkor említette tiszt. Foktői uram, hogy ő a sz. hivatalban 41 évet töltött s a boldog emlékű Patai Istvánnal480, a túl a dunai Superintendenssel együtt ordináltatott. 476 Beremeni János: 1551-1552-ben rektor, majd 1553-ban Szigeti Imre utódaként lelkész volt Tolnán, de még abban az évben elragadta a pestis. Nem tanult Wittenbergben. Özvegyét tolnai rektorutóda, Szegedi Kis István vette feleségül, s árváinak is ő lett a nevelőatyja. - KATHONA 1974, 36. 477 Eszéki István: tolnai tanulása valószínű. A wittenbergi egyetemre 1557-ben iratkozott be, hol a magyar coetus VIII. seniorául választották. Előbb decsi, majd 1558-tól 1575-ig tolnai lelkész volt. 1566-ban a tolnai egyházmegye esperese lett. - KATHONA 1974,40. 478 Béllyei Márk: az alsóbaranyai Béllye szülötte, s mint ilyen a tolnai iskola neveltje lehetett. Külföldön nem tanult. Lehetséges, hogy azonos az Eszéki István tolnai papsága idején 1560-1575 közt szerepelt Márk káplánnal, aki 1575-től 1579-ig Decsi Gáspár mellett is hasonló minőségben szolgált Tolnán, s 1576-ban aláírta a hercegszőlősi kánonokat. - KATHONA 1974, 40. 479 Dombrói (Dombi) Péter: Az 1530-as évek közepe táján született a Szigetvártól északra fekvő Dombrón, amit ma Mozsgónak hívnak. Tanulmányait a tolnai iskolában végezhette Szegedi Kis István és Thúri Farkas Pál rektorsága alatt, s tanulótársai közt lehetett Melius Péter és Beythe István. Wittenbergi útja során baráti viszonyba került Szikszai Fabricius Balázzsal, kivel 1558. október 15-én együtt iratkoztak be az ottani egyetemre, s ugyanakkor a magyar bursának is tagja lett. Kb. 1560-ban lett tolnai rektor, s ekkor már öntudatos híve volt a helvét reformációnak. Jelen lehetett az unitáriusokkal 1570-ben Tolnán tartott hitvitán. - KATHONA 1974, 38-39. 480 Pathai István: 1555-ben született Pápán., ahol tanulni is kezdett, majd Tolnán lett togátus diák. Külföldön nem járt, s már 1572-ben, 18 éves korában Rohoncon pappá szentelték. 1585-től Pápán, 1612-től újra Rohoncon, 1613-tól Veszprémben, 1624-től Kiskomárom- ban, 1626-tól megint Pápán, majd a Dunántúlt politikai okból elhagyva, 1628-tól Belényesen lelkészkedett, ahol 1632-ben meghalt. 1612 és 1628 között a dunántúli református egyházkerület püspöke volt. - KATHONA 1974,41-42; ZOVÁNYI1977,462. 281
