Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Vizi Márta: Előzetes jelentés az ozorai várkastély kutatása során előkerült kályha leletanyagról
A várkastély kutatásával közel párhuzamosan a helyreállítás is megkezdődött. A helyreállításról Sedlmayer János és Máté Zsuzsanna számolt be a Műemlékvédelem lapjain.43 A korántsem teljes áttekintés végén megemlítem, hogy a várkastély kutatásával kapcsolatos eredmények, tárgyak (kályhacsempék, a pincében talált kincslelet, makett a várról stb.) a Wosinsky Mór Megyei Múzeum 2005-ben megnyitott állandó kiállításán láthatóak.44 A kályhacsempe-kutatás állásáról a Fiatal Középkoros Kutatók kaposvári konferenciáján, majd 2013 januárjában a Magyar Nemzeti Múzeum „A cserép igazat mond, ha helyette nem mi akarunk beszélni” című konferenciáján számoltam be poszterekkel.45 Az ozorai várkastélyban 2015. december 17-én vártörténeti kiállítás nyílt „Csodálatos Castello” címmel. A földszint öt termében a várkastély történetével ismerkedhet meg a látogató, megtekintheti a várkastély feltárása során előkerült leletanyag kiemelkedő tárgyait. KÁLYHA LELETANYAG A VÁRKASTÉLYBAN Az Alpoktól északra fekvő területeken, így a Kárpát-medencében is egy speciális fűtőberendezés, a kályha jelent meg a lakásokban mintegy háromnegyed évszázaddal korábban, mint ahogy Pipo Ozorán rezidenciát építtet magának. Az először a királyi udvarban megjelenő szemeskályhák, majd csempekályhák a nemesség, majd a mezővárosokban lakók otthonaiban is elterjedtek. A kályhás- ság, a kályhák története ma már igen széles körűen feldolgozott, mindamellett még számos kérdés vár megválaszolásra, jó néhány lelőhely leletanyaga vár feldolgozásra. Jelen tanulmányban nem kívánok kutatástörténeti összefoglalást adni. A kályhacsempék csoportba, típusba sorolásakor a Holl Imre által kidolgozott rendszert követem.46 Az eltérő típus- vagy csoportbesorolást külön jelzem. A várkastélyban története során, egészen a 20. század elejéig mindvégig igen fontos lehetett az egyes helyiségek fűtése. A rendelkezésünkre álló leletanyag alapján egy válogatással rövid áttekintést kívánok adni a meghatározott időszak kályha típusairól. Zsigmond-kori kályhacsempék A várkastély feltárása során az első, igen fontos kályhacsempelelet a délkeleti sarokhelyiségben, az akna alsó felében került elő. Három, majdnem teljesen hiánytalan kályhacsempe volt a legalsó rétegekben.47 A többi lelet esetében jelen tanulmányban a kályhacsempék részletes rétegtani helyzetével nem foglalkozom, esetenként adok utalást ezekre. Oz.82.37.48 (1. tábla 1.) Zsigmond-kori II. csoport 3. típus Négyzetes lapcsempe, léckeretes széllel. A belsőben a szélen két kaputorony, középen konzolokon nyugvó kaputorony, keresztosztós ablakokkal. A budai példány magassága 23 cm.49 Világosvörös, kavicsőrleményes soványítású. Várkastélyt ábrázoló csempe, az agyagon világossárga ólommáz. Magasság: 24,2 cm, szélesség: 23,5 cm, mélység: 9,6 cm. Érdekes, hogy magasabb, mint a budai darab. 43 SEDLMAYR - MÁTÉ 2003, 14-20. Ugyanebben a számban Feld István készített összefoglalást a várkastély történetéről. FELD 2003,1-13. 44 A kiállításhoz vezető is készült. VÍZI 2006, 31-62. 45 VÍZI 2015. 46 A kályhássággal foglalkozó szakcikkek kiterjedt bibliográfiát nyújtanak e témakörben. Ld. FRANZ 1981; Holl 1952-től megjelenő munkáit, valamint Kocsis Edit és Sabján Tibor e témakörbe vágó munkáit. 47 FELD - GERELYES 1985,163, 178-179, 176. 12. kép. A tárgyak a WMMM Régészeti Gyűjteményébe tartoznak. Ltsz.: Oz.82.35., Oz.82.36. 48 A Wosinsky Mór Megyei Múzeum Örökségünk. Tolna megye története című állandó kiállításában. FELD 1987b, 447. T. 43; VÍZI 2006b, 59. 2. kép. 49 HOLL 1958, 234, 235.40. kép. 46
