Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Fuksz Márta: A bonyhádi Stoll mézeskalácsos dinasztia (1847-1946)
el.’m Azt nem állíthatjuk, hogy a szokásjog egész Tolna megyében életben lett volna, ugyanis a megye többi bábosával nem született hasonló egyezség, az viszont biztos, hogy a családok tiszteletben tartották egymás körzeteit egészen a mézeskalácsosság hanyatlásáig, az 1960-as évekig. A bonyhádi Stoll család tagjai nagy területet jártak be. Tolna megyében hozzájuk tartozott Bony- hád mellett Hőgyész, Tevel, illetve Zomba, ahol mindig közösen árultak a szekszárdi Petrits családdal, ugyanis „itt a vásár elég nagy volt, hogy két mézeskalácsost is elbírjon”48 49. Körzetük átnyúlott Baranya megyébe is: Mágocs, Mekényes, Magyaregregy, Máza-Szászvár és Véménd voltak a fő célpontok, de a család ritkán eljutott a pécsi tettyei vásárokba is. Hőgyész meghatározó jelentőségű volt Stoll Jakab életében. Valószínűleg itt, vagy a környező vásárok, búcsúk valamelyikében ismerte meg későbbi feleségét, a Mucsiban született Hofbauer Máriát.50 Házasságkötésük után (1894. november 24. Mucsi)51 a pár Bonyhádon telepedett le, ahol Stoll Jakab édesapja üzletében dolgozott. A halotti anyakönyvek tanúsága szerint Stoll Ferenc halálakor (1898. március 31.) a két generáció együtt lakott a József utca 268. szám alatt.52 Itt volt a család mézeskalácsos műhelye is. Stoll Ferenc halála előtt egy héttel - Stoll Jakab bonyhádi örökségét biztosítandó - eltartási szerződést (,Átadási szerződés’’) kötött fiával és menyével.53 E szerint „Stoll Ferenc és neje, született Marx Terézia......átadják örökség jogczímén a bonyhádi.......házat és legelőföldet, valamint a mézesbábos iparhoz tartozó összes szerelvényeket és eszközöket gyermekeiknek, Stoll Jakab és Hofbauer Mária bonyhádi lakosoknak”. A szülők feltételül szabták meg, hogy a házban a „hátulsó szobát és konyhát” megtarthatják saját használatukban, illetve gyermekeik kötelesek szüleiket „rangjukhoz illően élelmezni, ruházni és rájuk tisztogatni”. Az átvett örökségnek fejében Stoll Jakab kötelezettséget vállalt arra is, hogy a szülők által a Szekszárdi és a Bonyhádi Takarékpénztár, illetve másik 3 magánszemély által nyújtott nem kis összegű (összesen 1724 Ft) banki kölcsönöket és személyi tartozásokat kamataival együtt átvállalja. Sajnos nem maradt írásos nyoma és emléke annak, hogy ekkora összegre miért volt szüksége a családfőnek. Stoll Ferenc egyébként még életében 420 Ft-ot visszafizetett adósságaiból, a maradék 1304 Ft- ot testálta át fiára és menyére. Stoll László emlékei szerint a hitel erősen megterhelte a családot és a kölcsön visszafizetése sokáig gondot okozott. Ennek ellentmondani látszik az a tény, hogy Stoll Jakab édesapja halála és a bonyhádi műhely átvétele után - talán éppen sikerességük hatására - mézeskalácsos- és viaszöntő fióküzletet nyitott Hőgyészen 1901. márciusában.54 Sajnos az üzlet további sorsáról nem sokat árulnak el a források. Az biztos, hogy 1905-ben még megvolt a bolt és Stoll Jakab üzletvezetőt (Hölczler Jakab) nevezett ki az élére.55 48 Stoll László közlése. Lajtai Katalin, Petrits József, Stoll László és Verling József — a négy mézeskalácsos dinasztia leszármazottainak - beszámolója alapján. 49 Stoll László közlése. 50 A Mucsiban született Hofbauer Mária (1874.06.14-1954.06.04. Bonyhád) szülei Hofbauer Antal molnár és Berghamer Katalin voltak. MNL TML IV. 428.a. Tolna vármegye felekezeti anyakönyvei. 51 MNL TML XXXIII. 70. Tolna vármegye állami anyakönyvei. Mucsi. 52 MNL TML XXXIII. 70. Tolna vármegye állami anyakönyvei. Bonyhád. 53 Átadási szerződés. Magyar Kir. Adóhivatal. Bonyhád 466/1898. Családi iratok. Stoll László tulajdona. 54 Tolna vármegye Tamási járás főszolgabírája. A.3./1901. Családi iratok. Stoll László tulajdona. 55 Uo. 437
