Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

Fuksz Márta: A bonyhádi Stoll mézeskalácsos dinasztia (1847-1946)

tehene volt, tehát vagyonuk elég jövedelmet biztosíthatott lányaik kiházasításához és fiaik iskoláztatásához, iparos mesterekké válásukhoz.

A MÉZESKALÁCSOS MŰHELY ELINDÍTÁSA - STOLL FERENC

Stoll Valentinnak és feleségének 10 gyermeke született.10 A később mézeskalácsossá váló Stoll Ferenc utolsó gyermekük volt. Arra vonatkozó konkrét dokumentum, hogy kinél töltötte ta- nonc- és segédéveit, illetve merre járt legényvándorlása során nem került elő, de azt biztosan tudjuk, hogy Pécsen tette le mézeskalácsos- és gyertyaöntő mestervizsgáját.

Mézeskalácsos és gyertyaöntő céh sosem alakult Tolna megyében, így a mesterek más város céhébe kérték felvételüket. Magyarországon a 16. században a bécsi főcéh tagjaivá váltak a mesterek, amíg elegendően nem voltak ahhoz, hogy önálló céhet alapítsanak. 1681-ben Pozsonyban alakult meg az első önálló magyar mézeskalácsos és gyertyaöntő céh, és hatáskörét rögtön kiterjesztette főcéh jelleggel az addig Bécs által uralt területre, konkrétan a bányavárosokra, Alsó- és Felső-Magyarországra. 1719-ben Buda és Pest mesterei önállóvá váltak, és a század folyamán nemcsak a pozsonyi céh szerepét vették át, hanem jobbára a török által felszabadult területek mesterei is ide céhesültek be, köztük a Tolna megyei mesterek is.11

Domonkos Ottó kutatásai szerint a budai céh

körzetébe tartoztak a Tolna megyei települések Stoll Ferenc (1822-1898)

mézeskalácsosai 1719-1858 között. A 18. században csatlakoztak Pincehely, Paks, Tolna, Szekszárd és Bonyhád, míg a 19. században Dunaföldvár és Simontornya mesterei.12 Glósz József azonban úgy véli, bizonytalan a válasz, hogy a tolnai bábos mesterek hova céhesültek be,13 azonban nem fejti ki a lehetőségeket. Azt gondolom, itt inkább a 19. században történő becéhesülésről van szó, ugyanis Pécsen 1823-ban, Újvidéken 1832-ben, Pesten pedig 1834-ben alakult meg az önálló mézeskalácsos és gyertyaöntő céh,14 amelyek ezután megoszthatták az eddig csak a budai céhbe lépett dunántúli és Duna-Tisza közi mestereket. Természetesen Tolna megye esetében Pécs jelentett nagyobb vonzóerőt. Távolságát tekintve ez közelebb volt a Tolna megyeieknek, mint Buda, ezen kívül szoros kereskedelmi kapcsolat állt fent a Tolna és a Baranya

10 Erzsébet (1805. V. 29.-?), Terézia (1807. XI. 30.-?), János (1809. XI. 5.-?), János (1811. III. 24.-?), Terézia (1812. XI. 7.-?), Bálint (1814. XI. 3.-?), Barbara (1816. IX. 1.-?), Sándor (1819. II. 28.-?), Mária Magdolna (1820. VII. 20.-?), Ferenc (1822. VIII. 7.-1898. III. 31.). PEL A 5014-5016. Tolna vármegye felekezetei anyakönyvei. Mikrofilmek. Tolna. Valószínűleg az első János és Magdolna nevű gyermekek elhaláloztak még fiatal korukban, mert pár évre rá született testvéreik megkapták az ő nevüket.

11 DOMONKOS 1991, 52.

12 DOMONKOS 1991, 51.

13 GLÓSZ 1992, 273.

14 RUDNAY 1987,75-76.

430