Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Lovas Csilla: Adatok Garay Ákos pályaképéhez a népi témájú alkotásai és néprajzi munkássága kapcsán
lyeknek már akkor specialistája volt, „magyar csendéletet” is festett s ehhez a szükséges rekvizítumo- kat is elküldette magának: kocsis „mundért” és csikóbőrös kulacsot, szövött vászonkendőt, hímzett textileket, faragott botokat. Csók, a barát Hollósy Simonnak azt a Garaynál tett látogatását idézi fel, amikor nagy pénztelenségükben a csendélet modelljéül szolgáló kukoricát pattogtatták meg, és azzal laktak jól: Nézzen ide kérem! - s egy elhasznált, istálló- és bagóillatú kocsiskosztümöt mutatott. [Garay] Ez a Bódai, parádéskocsisunk mundérja volt. Ezt szoktam előszedni olykor-olykor, hogy érezzék egy kis hazai levegőt. Körülnéztem a szobában. Mindjártfeltűnt egy majdnem kész csendélet, mely azonbayi azóta se készült el. Kukorica, kulacs, miegymás volt rajta. Te Lyka, nagyon tudod, ki mit s mikor pingált, van-e tudomásod róla, készült-e már előbb is magyar csendélet?”16 A Hollósy által említett félkész festményhez hasonlatos csendéletet reprodukált Csók írásának mellékleteként Művészet folyóirat 1915-ben. A falon csuhával együtt lógó kukoricacsövek, alatta az asztalon a vászonkendőkből kibontott étel, mellette pedig egy csikóbőrös kulacs áll az asztal másik oldalán hímzett textil vagy ruhadarab, az asztalnak támasztva faragott botok láthatók.17 (6. kép) A müncheni bohém évek után, 1887-ben hazatért, életének következő tíz esztendejéről egyelőre keveset tudunk. Egy adatot Bodnár István írásából ismerünk 1892-ben egy évre újra visszatért Münchenbe. „Ekkor már műteremben dolgozott. S kapkodták képeit. Ez időből egyetlen egy se maradt meg’.’18 Amikor 1896-ban müncheni barátja, Faragó József9 közvetítésével a Borsszem Jankó című élclap rajzolója lett, már a magyaros stílus elismert képviselőjeként tartották számon. Ágai Adolf,20 a Borsszem Jankó szerkesztője a lap közel 30 éves történetét összefoglaló írásában Faragó európaisága mellett, Garayt mint a „magyarosság”, magyaros humor képviselőjét és Jankó János21 méltó utódát említette. „Engedve a barátságos meghívásnak, nem sokára itthon termett Faragó József, ki azóta állandóan rajzolja a »B. Jankó«-t. Hogy magas európai színvonalú művei mellől el ne maradjon a régi, jóízű magyaros humor, mely mindig kedves otthonát lelte e lapban: legújabban hozzája szegődött Garay Ákos, aki már eddig is bebizonyította, hogy méltó a magyarosságában páratlan Jankó János örökébe lépni, kit utolérni fiatal lelkének nagyravágyása’.’22 Garay másik megélhetési forrása rajztehetségéhez hűen a lovak és ménesek rajzolása, festése volt. A Jankovich-Bésán család pártfogásának és kapcsolatainak, majd később már saját hírnevének köszönhetően járta a vidéki uradalmakat és festette a díjnyertes lovakat. Tolna, Somogy, Baranya és Fejér megye falvai, tájai mellett Garay 1895-ben már járt Bugacon,23 a pásztorok világa annyira megragadta, hogy amikor tehette, visszaért ide. Az állatok festése rajzolása mellett nem kerülhette el figyelmét a pusztai emberek világa sem, nemcsak viseletűket, eszközeiket, gesztusaikat figyelte meg, hanem beszédüket és énekeiket is megjegyezte. Csók István is barátja ösztönzésére látogatott el vele együtt 1900 nyarán a pusztára és festette meg a Bugaci pásztorok (Cserénynél) című ismert képét. Csók Istvánt nemcsak a látvány ragadta meg, de emlékezetes élmény volt számára az 16 CSÓK 1915, 98. Lyka Károly (1869-1965) művészeti író, 1902-től a Művészet című folyóirat szerkesztője. 1887-től a müncheni akadémiai tanulmányai mellett Hollósy-magániskoláját is látogatta. 17 CSÓK 1915,97-100. 18 BODNÁR 1924, 11-12. 19 Faragó József (1866-1906) festő, grafikus. 1886-tól Münchenben Hollósy Simon tanítványa volt. Németországban több karikatúráját közölték a korabeli német élclapok. Hazatérve 1894-től a Borsszem Jankó című hazai élclap művészeti vezetője volt néhány évig. Meghonosította az angol-francia gyökerű karikatúrastílust. A korábbi tipizált alakok helyett jól felismerhetően a napi politikai élet szereplőit ábrázolta. Életének utolsó éveit Berlinben töltötte, ott lett öngyilkos. Garayt és Faragót barátság fűzte egymáshoz. A két fiatalember együtt látható az Apáti pusztán készült Garay családot ábrázoló csoportképen, mely bizonyítja, hogy Faragó a 1890-es években szülői házában is meglátogatta barátját. 20 Ágai Adolf (1836-1916) orvos, humorista, lapszerkesztő. 21 Jankó János (1833-1896) Festő, rajzoló, karikaturista. 1864-től a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Magyar élclapok hívására jött Pestre, ahol az 1860-as évektől haláláig rajzolója volt a többi közt a Borsszem Jankó és a Bolond Istók című lapoknak. Humoros rajzai mellett népéletképeket is alkotott. 22 ÁGAI 1896.4-5. 23 Garay Ákos 1909-10 közötti lejegyzett gyűjtéseiben időnként időben korábbi „gyűjtéseire" is utal. így például feljegyzéseiben szerepel „1895-ben öreg Nyers Bugacon” Lsd. NM EA 4551. 353
