Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

Gaál Zsuzsanna: Tagyosi Csapó Ida (1807-1856), egy reformkori nő portréja

élhetését biztosította. A gazdálkodással azonban fel kellett hagynia: nemcsak a kisebb birtokteste­ket (Némedi, Bölcske, Paks), hanem a Miszlát is bérbe adni kényszerült. Lépése anyja határozott rosszallását váltotta ki. „Árendás által senki nem Boldogult. Más Pusztát Arendába adnyi, hol anyi kárt nem tehet az Árendás, de az Egész Házat minden Instruktióval, el Pazalnyi ol Hamargyában, kit sok üdő allat szereztem, ne Enged Kedves Barátom’.*1 Kiss Jozefa megoldást is ajánlott a birtok tönkretételének megakadályozására, Csapó Dánieltől remélte, hogy bérbe veszi a jószágot. Csapó nehezen szánta rá magát erre a lépésre, de végül 1832-ben teljesítette a kérést. Birtokaiból Kissnek tekintélyes jövedelme származott, 1836-1840 között Csapó összesen 140 ezer váltó forintot fizetett ki vejének bérleti díjként. Ebből egy jelentős hányadot ugyan kamat-és hiteltörlesztésre kellett fordítani, de éves szinten még így is 14 ezer forint maradt a megélhetésre.81 82 Bécsbe költözésük idején ez az összeg azonban még jóval kisebb volt, hiszen a miszlai birtok máso­dik felét csak 1836-ban szerezte meg Kiss Pál a teljesen eladósodott unokatestvéreitől. Az írott jog szerint a nemes asszonyokat tartásjog illette meg, vagyis a férj köteles volt vagyo­ni és társadalmi állásához mérten gondoskodni feleségéről, lakást, ruházatot és élelmet biztosí­tani számára, és nem követelhette a nőtől, hogy ehhez saját vagyonából hozzájárulást fizessen.83 84 Mindez a valóságban mégsem jelentette azt, hogy a család kizárólag a férj vagyonából származó jövedelméből élt. Vegyük csak Csapó Dániel és Gindly Katalin házasságát, ahol a megélhetés első számú forrása a feleség tulajdonát képező tengelici birtok volt. Az ebből származó jövede­lem tette lehetővé egyébként Csapó Dániel számára saját vagyona gyarapítását, újabb jószágok, többek között Baracs megszerzését. A birtokokból befolyó pénz a közös családi kasszába folyt, amit a férj kezelt. A Bécsbe költöző fiatal pár családi gazdálkodása több ponton eltért a szülőkétől. Helyzetük is egészen más, hiszen Ida, apja 1844-ben bekövetkezett haláláig, semmiféle vagyonnal nem rendel­kezett. Ezért jogos elvárás lett volna, hogy Kiss Pál felesége valamennyi kiadását fedezze. A való­ságban azonban nem így történt. Ida rendszeres, évi 3000 forintot meghaladó támogatást kapott szüleitől, amit saját szükségleteinek finanszírozására fordított. A szülőktől eltérően a Kiss házaspár két külön kasszát tartott fenn. Ida a magáéból ruhákat, ékszereket vásárolt, hozzájárult a konyhai kiadásokhoz, ha társaságot hívott, ennek költségeit is maga fedezte, de ő rendezte gyógyszer- és orvosi kiadásainak nagy részét is. Gyakran volt pénzzavarban. Apjával folytatott levelezésének egy jellemző, tartalmában gyakran ismétlődő részletét idézzük. „Hanem egy nagy Kérésem van édes Papám az Cassám már megint rósz álapotban van, ha oly Kegyes lehetne Kedves U. Atyám a Cl- aviert eladni és az számára addig ha méltóztatna 300ft-ot/elküldeni, hogy a gazdanéra nem sokat költöttem azt könyen megfogja mutatni, de az Háznak és konyhának elintézése Uramnak és ne­kem igen sokba került, ahol járult még nálam egynéhány váratlan kiadás, úgy kért tőlem Madlain költsön pénzt.... az új esztendőre szabóm Contóját ki 140ft-ot tesz alig alig tudnám fizetni.”84 Ida folyamatos pénzzavara apja rosszallását váltotta ki, ami csupán azt eredményezte, hogy állandósul­tak a jobb gazdálkodás ígéretéről szóló, egyébként soha be nem tartott fogadkozások. ,Az említett H. Báróné az adósságot már nem is említi, de fel tett szándékom ezt az első alkalommal előhozni - azt tudom, hogy egy könyen nem kölcsönzők senkinek többet úgy is kisebb summákat már elégszer megtsaltak itten.”85 Ida gazdálkodása a szülők levelezésében is téma volt. Gindly Katalin nagyot csa­lódott vejében, akit kifejezetten fösvény embernek tartott. Lánya költekezését ugyanakkor nagyobb megértéssel fogadta, mint Csapó Dániel, mert úgy vélte, hogy Ida csupán környezete és mindenek­előtt férje elvárásaihoz igazodott.86 Nagy szerepe volt abban, hogy Csapó jobb meggyőződése el­81 MNL TML Csapó cs. ir. 45. dob. 87. pali. Kiss Jozefa levele Csapó Dánielnek 1827. szept. 17. 82 MNL TML Csapó cs. ir. 60. dob. 15. pali. Csapó Dániel levele Csapó Idának 1841. szept. 25. 83 GÁSPÁR 2007, 6. 84 MNL TML Csapó cs. ir. 38. dob. 36. pali. Csapó Ida levele Csapó Dánielnek 1828. jan. 3. 85 MNL TML Csapó cs. ir. 38. dob. 36. pali. Csapó Ida levele Csapó Dánielnek 1832. jún. 26. 86 MNL TML Csapó cs. ir. 38. Dob. 35. pali. é.n. Gindly Katalin levele Csapó Dánielnek „Sie lebt in der grossen Welt da Pali wünscht 328

Next

/
Oldalképek
Tartalom