Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Máté Gábor: Döbrököz szabadosai és a község benépesítése a Rákóczi-szabadságharc után
István nagyságod szabadosa több lakossal szállította volna meg, ha az nagy hatalmú Úr Isten a nagy mirigy halál miatt engedte volna, mind azon által ugyan már is negyven gazda ember tett az idén vetést, és télre többen is fognak készülni, ha csak látják és teljes bizodalmuk lehet az olyatén megszálló gazdáknak abban, hogy méltóságos gróf úr nagyságod is abban az igazságban szabadossal együtt megtartani méltóztatik, mint Istenben üdvözült méltóságos palatínus urunk kiadott levele tartja, mert kegyelmes úr, ha csak abban az igazságban meg nem tartatunk, ki-ki amikor meg száll, attól számlálván az olyan megszállónak idejét lehetetlenség, hogy mi is, akik már meg szállottunk, állandósan meg maradhassunk, mivel máris a mely kevés kölesbéli vetést tettünk azt is a mostani nagyságod tisztje meg akarja dézsmálni, a szabados tett vetés gabonájából is ki venni szándékozik a dézsmát; kihez képest nagy alázatosan folyamodván kérjük méltóságos gróf úr nagyságot méltóz- tassék annyi gratiával79 hozzánk lenni, hogy azon pátenslevelünk mellett a 3 szabad esztendőkben megtartván bennünket nagyságod és azon Istenben üdvözült méltóságos palatínus urunk őherceg- sége kiadott kegyes patens levelét confirmálni és meg erősíteni méltóztassék nagyságod, mert másként lehetetlen megmaradnunk, el köll szélednünk. Hasznosb lészen méltóságos gróf úr nagyságodnak, ha a 3 szabad esztendőt fölül haladjuk azután esztendőnként a proveniálando80 jövedelmet szedni nagyságod, hogy nem mint pusztán álljon olyan városa nagyságodnak és semmi hasznát ne vehesse: mely iránt a nagyságod kegyelmes gratiáját, s resolutióját81 el várjuk nagy alázatossággal, hogy tudhassuk magunkat naponként mihez alkalmaztatnunk; kívánjuk is csekély tehetségünkkel meghálálnunk szolgálnunk abbéli hozzánk mutatandó kegyelmes gratiáját és resolutióját a méltóságos gróf úrnak nagyságodnak 5. Dombóvári esküdtek bizonyságlevele Döbrököz megszállásáról82 1714. 2da 8bris [octobris] [Testimoniales] quia Recognitionales abintus Denominatorum Incolarum Dombovanensmm Super eo datae quod 11 Döbrököz incolatum assumpserunt nro [numero] 40 omnes sua jumenta habuerint... [et] 12 ara- stris araverint83 Mi, alul meg írt dombóvári esküdtek, bírák és lakosok, adjuk bizonyságul és levelünknek rendin is és valljuk hitünk szerint, hogy amidőn ennek előtte 1712. esztendőben döbrökeszi várost, mely is ebben az elmúlt háborúban elpusztult, a méltóságos urunk kegyelmes engedelméből akarván megszállani bizonyos lakosokkal Cserinfai István, akadálya és oka őkegyeimének említett Cserenfai Istvánok és lévén, hogy abban az esztendőben, melyben a méltóságos urunk cir[cul]ationalis levele84 datáltatott, a mérges pestis felettébb is rajtunk regnált, az ország hídja náluk lévén, a vármegye is tilalmazta az utasokat, által jönni és menni, azután való és következendő esztendőn meg szállította negyven számú házas emberekkel, olyanokkal, kiknek is mind volt vonósmarhájuk, somma szerint 12 ekével szántottak, kiről adtuk bizonyságul ez levelünket, pöcsétünk nem lévén kezünk kereszt 79 kegyelemmel 80 származó 81 kegyességét és engedelmét 82 MNL Est. P 108. Rep. 35. fase. P. no. 364. 83 1714. október 2. Az alul megnevezett dombóvári lakosok bizonyságlevele azaz elismerő levele arról, hogy ők befogadtak döbröközi lakosnak 40 személyt, ezeknek mind saját vonómarhájuk volt és 12 ekével szántottak. 84 körlevél 307
