Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz

Egy 18. század eleji összeírás szerint nem volt temploma. Valójában lehetett, hisz romjait a 19. század első negyedében hordták szét: „Ebesen az őtsényi lakosok szántóföldjeik között, ezelőtt néhány esztendőkkel szedetett széjjel némely őtsényi lakosok által egy régi templomnak fundamento- ma, melyről a lakosok azt állíttyák, hogy görög templom volt’.’370 Az Ebessel kapcsolatos földrajzi nevek Őcsény és Szekszárd határában oszlanak meg, tehát nem lehetetlen, hogy a templom már Őcsény határához tartozott.371

A ma Szekszárdhoz tartozó Csatár szerepel az esztergomi káptalan 1514. évi jegyzőkönyvében, a szekszárdi apátság birtokaként. Egyetlen adatunk van korábbról, mely szerint 1313-ban a csatári plébános, Gergely a szekszárdi apátság hiteleshelyi kiküldöttjeként működött közre.372 A szigetváriak a falusi bírák vallása után 1560-ban az urbáriumban feljegyezték, hogy „Csatár a szekszárdi apátságé, Kis Márton bíró eskü alatt vallotta ez a falu elpusztult és az 1559. évben újjáéledt. Három telkes jobbágy található itt, 1560-ban a szigeti várhoz fizetnek 6 forintot..’.’ 1564. évi dikális összeírásban Csatár még úgy szerepel, mint a váci püspök birtoka, de 1565-ben már szigeti várhoz fizet 6 forint adót.373 Ebben az évben Csatáron 8 lakos termelt búzát, szőlőt 10 lakos, azonban 11 kaput írtak be a törökök, tehát többnek kellett lenniük. 1572-ben 17 adózó szerepel. A családfők nevei: Kis Márton, Boros Antal, Nagy Jakab, Sitő Gál, Farkas Imre, Tót Péter, Ferenczi Benedek, Tót Péter, Se- meni Máté, Barát János, Nagy Tamás, Szári Pál, Kozar Antal, Kozar Gergel, Kozar Kelemen, Pál Balázs, Nagy Imre 17 ház. Búzát keveset termeltek, ezt jelzi, hogy csak 8 lakos fizetett gabonatizedet. Annál több bort termeltek, a 10 helyi bortermelő mellett 77 tolnait, 12 szekszárdit, 5 őcsényit, 9 „kemedit”, 20 ságit, 5 fehérvízit, 5 gerjenit, 10 faddit és 5 mözsit említenek. 17 994 és fél pint a musttized, a bortermés tehát elég tetemes: 3060 hektoliter bor termett ezekben az években Csatáron.374

Csatár a török uralom alatt hász birtok volt. Az itt felvett adatok szerint átlagosan évi 10 hl bor termett, ezenkívül azonban még a külső (extraneus) szőlői után átlagosan évi 36 hl mennyiség becsülhető fel. A település lakossága azonban a pusztítások során gyorsan fogyásnak indult. 1590-91- ben 12 adófizetőt írtak össze, 1631-32-ben kettőt, 1641-42-ben azonban hatot.375

1692-ben Csatáron 30 hold jó szántó volt, 40 hold silány, a Sáron túl Őcsény felé 25, a folyón innen 40 hold egyszer fizető kaszáló, marháknak való legelő 18 hold, juhoknak 30. Szőleje 70 hold, de hét éve műveletlen. Öt Grábócon és Újpalánkon élő lakosa van, a török úr házanként 1 forintot, a török szultán hármat, a szekszárdi apát összesen 12 forintot kapott. Malma, hídja, halászata, temploma nincs. Két puskalövésnyire fekszik a Sártól. A török alatt Jalody István volt az ura, ki 12 forintot kapott. Valamikor 24 házból állt, 8 telket alkotva. 90 hold szántó és 10 hold legelő rétje a szőlők között 10 boglya szénát terem. 150 kapás újonnan művelt szőleje van, amelyet az őcsényiek vettek munkába. A török szultán 4 forint harácsot kapott, Ali pasának Szekcsőre minden ház után 25 dénárt, a szénagyűjtés jogáért minden ház 40 dénárt fizetett. Ezen felül mindenből tizedet. Jalody István a béke óta semmit sem kapott. A szultántól a szekszárdi apát kapta vissza. A tizedet most az apát és a császár együtt élvezi. Az őcsényiek itt egy új malmot építettek, amely után 12 forintot hajt be rajtuk az apát. Igényt tart rá Batthyány és a pálos atyák is.376

Szentmiklós a mai Szekszárd területén volt. Közvetlenül a 6-os út Sió hídjánál feküdt, ahol az újpalánkai török földvár állt. 1374-ben a szekszárdi apátság egyik hiteleshelyi kiküldöttje Simon szentmiklósi káplán volt.377 Szerepel egy 1438-as oklevélben: Uzdi László szolgabíró 1437. március 15-én „kiszállt Zenthnyklos possessióba, ahol eskü alatt kihallgatta Bocskai László Zenthmycklos-i

370 CSERNA-KACZIÁN 1986, 196.

371 K. NÉMETH 2011, 155.

372 ZICHY VI. 1895, 257; SZAKÁLY 1968, 30.

373 VASS é.n. 74.

374 VELICS-KAMMERER 1886, 239; HEGEDŰS 1997, 162-163.

375 VASS é.n. 85-86.

376 PATAKI é.n.

377 SZAKÁLY 1968, 30.

267