Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
magyarok lakták. Az 1450-es évektől némi délszláv beszivárgás tapasztalható.261 Étét 1535-ben még városként emlegették, de már a bátai apátság birtokaként.262 Étét a zavaros időkben (az 1530-40-es évek) Török Bálint foglalta el magának, mert ő húzta jövedelmeit. 1535- ben a bátai apátság birtoka volt, ahogy írták „Ette város” később Keserű Mihály kezére jutott, az ő magtalan halála után pedig Horváth Márk szigeti prefektus kérte el és kapta meg I. Ferdinándtól Deccsel együtt, 1558-ban. Horváth Márk, Ferdinánd király kedvelt embere, aki 1555-ben lett Szigetvár kapitánya, úgy igyekezett e fontos vár fenntartásáról gondoskodni, hogy a szomszédos, de még a messzebb fekvő falvakat is, így a bátai apátság jószágait a várhoz foglalta le. Ete jövedelmeit, még mielőtt megkapta volna, már ő szedette be. Amikor 1561-ben meghalt, Ete is kiskorú fiára, Györgyre szállt, azért nem szerepelt abban az összeírásban, amely hamarosan halála után királyi rendeletre készült a Szigethez tartozó birtokokról.2631557-ben Étén a törökök 145 főt és 10 szegényt írtak ösz- sze.264 1558 körül még Szigetvárnak adózott több sárközi faluval együtt.265 Ekkor írták „a szegény és megnyomorodott” eteiek híres, szép levelüket, melyben elénk tárul a sárközi teraszon, tehát a jól hozzáférhető, forgalmas helyen levő gazdag települések sorsa: miként sarcolják őket a király nevében a magyar végvárak, hogyan fosztják ki őket, hajtják el állataikat, égetik fel házaikat. Nagy Gáspár 236 forintot, két báránybőrrel bélelt istámét mentét, ezekre való négy ezüst horgot és két köpönyeget, Nagy Sebestyén pedig 92 forintot, két köpönyeget és két jó féket vett meg rajtuk; Balog Tamás Almá- si Gyurkóval nemcsak „megdúlta, megégeté a varast”, hanem még 110 forintot és egy ezüst horgot is kizsarolt tőlük; Furottas Demeter és Kalmár András 54 forintot, Morsoló Máté és két társa 25 forintot, továbbá két ruhára való istamet posztót és egy istámét dolmányt hajtott be tőlük, Sárközi Boldizsár pedig 8 forintot. Összesen 525 forint volt ez, ami igen jelentős összeg, s „ez mind a múlt esztendőben”, írták. „Immáran a várasnak jobb része elpusztult”, panaszolták, s megjegyezték azt is, hogy még ezzel sem elégedtek meg, hanem az ökreik nagy részét is elhajtották, úgy hogy akinek tíz ökre volt, megmaradt négy, akinek hat volt, maradt kettő, akinek egy ökre volt, „egy sincsen benne”. Külön megemlítették azt, hogy „mostanában kért Balog Tamás másfélszáz for intőt és egy gránát dolmányt és mondja magát Nádasdy szolgájának’.’S amikor azt mondták neki, hogy ők már megfizették a király adóját, azt felelte, hogy az ő ura Nádasdy Tamás, pöröljenek vele. Balog Tamás azzal is megfenyegette őket, hogy felégeti és megdúlja a várost, őket pedig szablyára hányja. Egyet megfogott közülük, megkötözve elvitte, s azzal fenyegette meg őket, hogyha meg nem sarcolnak neki, az embert megsüti. Könyörögve kérik Horvát Márk szigeti várkapitányt, fékezze meg az őket sarcoló magyar vitézeket, mert különben el kell a városból futniuk és pusztán kell hagyniuk házaikat.266 Horváth Márkot a szigeti kapitányságban Zrinyi Miklós követte. így az ő kezébe kerültek a sárközi falvak, köztük Ete és Decs is 1561-ben, s maradtak nála 1566-ig. A király vizsgálatot rendelt el Zrinyi önkéntes foglalásai miatt. A bizottság természetesen nem szállhatott ki az egyes településekre, hanem minden érdekelt faluból berendelt Szigetre néhány jobbágyot, köztük a bírót, s őket hallgatta ki. Az eteiek vallomásából kiderül, hogy 48 telkes jobbágy lakott itt, de élt ott még 24 zsellér is. Átlagban M> 261 SZAKÁLY 1969, 30-31. 262 „Az minémű falvak és városok vadnak az Sárkez falui felső Baranyában, kitt bírtak az bátai apátursághoz. 1. Falu Ebes, annakfele a zegzárdi apáturé. 2. Almás falu. 3. Ette Város, az Sárvizén egy vámos híd által. 4. Nyirzó falu, az szőlő hegyek jó része nemesekké, kiknek neve is nálam írva vagyon. 5. Nána falu. 6. Lakfalu Kesztőczön alul,mely szabad város, az Kesztőcz. 7. Lángfalu. 8. Bátaszék. 9. Farkasd falu helye. 10. Báttha város. 11. Zeremlén város az Dunán innen. 12. Nékfalu. 13. Pilis falu. Asszonyfalva. 15. Kis Decs. 16. Nagy Decs. Az ebesi szőlőhegyen az Óremos szőlő, mely a szőlő 164-ed részét teszi, és Nemes embereknek, Kiknek vagyon ezek között az faluk között jószáguk, Ethei Péter Ispánnak Ethén egy Kúriája. Hasonlóképpen Ethén alul az Gyüleviz mellékén vagyon hat ház és egy malomhely. Decsen egy nemesi Kúria az Mánta-szeggel ás az Kövestelekkel együtt, és Gyümölcs Kertekkel. Ethey Kun Benedeknek nemesi kúriája Étén. Etei Kozma Mátyásnak egy kúriája Ethén. Ez az Kozma Mátyás famíliája decdicált (bizonyított), senkinek másnak nincsen jószága közte’.’ - MNL. TML. Kämmerer hagyaték; BÉKEF1 1894, 60; KÁPOLNÁS 1993,100-101; HEGEDŰS 1997, 131-132. 263 HOLUB 1958, 6. 264 VELICS-KAMMERER 1886, 207. 265 Ete Pozsgay Mátéé. Búzatizedről fizetnek egy forint 25 dénárjával 21 forintot, árpából 7 forint 60 dénárt, együtt 30 forint 25 dénárt. - HEGEDŰS 1997, 163. 266 ECKHARDT 1954, 202-203. 251
