Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
1674-ben Pilis lakosai voltak: Biró Toót Janchy, 4 ökör, 3 tehén Balint András, 8 ökör, 5 tehén, sertés Szép Janos, 3 ökör, 2 tehén Matthias Janos, 6 ökör, tehén, sertés Toót István, 6 ökör, 6 tehén Görgöly Janos, 3 ökör, 4 tehén, sertés Dekan Janos, ökör, tehén, ló Futó Janchi, 2 ökör, 5 tehén Mihes Padi, 6 ökör, 8 tehén, ló, sertés Toót Pál János, 5 ökör, 7 tehén, ló, sertés Vigh Janos, 4 ökör, 3 tehén, 3 ló Dancz Miklós, 2 ökör, 3 tehén Van szőlőhegye, halastava, szántóföldje, erdeje, méhei és Lak pusztáját művelik. Hoztak fl. 5, d. 50, tartozás fl. 15, halat 20, pár csizma, papucs.238 A bátai apátságot az 1680-as években Jány János udvari tanácsos kapja meg Lipót császártól, tehát nem pap, a pilisiek, decsiek, bátaiak azonban nem az udvari tanácsosnak, hanem testvérének, Jány Ferenc szerémi püspöknek, csornai prépostnak küldik panaszos és könyörgő leveleiket, bár csak 1688-ban kapja meg a bátai javadalmat. Először a pilisiek keresik fel levelükkel 1685 elején, „mivel Nagyságodat az elmúlt esztendőkben az sok nyomorúság miatt adónkkal meg nem kereshettük... ne haragudjék, ígérjük magunkat arra, hogyha a kevés számú marhánk megmarad, Nagyságodat abból megelégítjük, mert másképpen szokott adónk beszolgáltatására alkalmatlanok vagyunk, mivel ez sok hadak járása miatt semmivel sem maradtunk..!’ Március 20-án a decsiek írják: „mi Nagyságos Urunk valóban igön igön megnyomorodtunk, el fogyatkoztunk és szegény ödtünk, és többire majd sokan csak nem éhol halókká lőttünk az rettenetes hadaknak rajtunk való járása miatt’.’ Június 26-án írták meg a decsiek, hogy még 1680 körül a nyéki Varga Istvánnal felküldték négy falu pénzét, melyet ők Jány bérlőjének, Fördős Péternek adattak Győrben, és most Fördős Mihály fenyegeti őket a kezéhez nem jutott pénz miatt, „rajtunk éppen 130 tallért akar megvonni, bennünket igön háborgatván azzal, hogy bennünket föl hurcol és dolgunk igön rosszul leszen!’ A tihanyi kapitány is háborgatja őket levelével, apró erdős pusztái miatt új adót akar megvenni rajtuk. „A veszprémi vitézek... sörtés marháinkat, méheinket szemünk láttára az falunkból ládáinkat fölnyitogatják, holmi aprójószágunkat találják, elviszik, és azonban az kik kenyeret nem találnak, az lisztet zsákostól darabonként el viszik, egy szóval valamely eledelre valót házunkban megtalálnak és szeretnek, el hordják’.’ Orvoslást kérnek nyomorúságukra, mert ezt már el nem viselhetik. „Előbb is írtuk Nagyságodnak, Kicsiny jószágunkban mennyi Kárt tögyenek az alá járó hajdúk” írták a decsiek augusztusban. Azonban ők októberben marhákat küldenek adóba Jánynak, csak 80 talléros adójuk leszállítását kérik, „mivel hogy bizony csak semmivé lőttünk, el pusztulunk mert mi annak megfizetésére alkalmatlanok vagyunk, mert nyilván magunk is éhei halunk meg ha Isten rajtunk nem könyörül’.’239 1688-ban Bátán, Decsen, Nyéken, Pilisen és Bátaszéken 69 családfőt említenek, még távol volt a lakosok nagyobb része.240 1689-ben írták, hogy Pilisnek 20 háza volt, most csak 8 van. Jany Ferenc csornai prépost 12 forintot kapott tőlük. A török időkben a bátaszéki iszpaha gazdánként 75 dénárt, zsellérenként 25 dénárt kapott. A török császárnak 3 forintot adtak. A Tolnán lakó török 238 MOLNÁR 2006,135. 239 HEGEDŰS 1997, 205-206. 240 HEGEDŰS 1997, 208. 246
