Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
nem más, mint török megfelelője a magyar Sár, Sárvíz elnevezésnek, azaz a Fejér-Tolna megyei Sár vagy Sárvíz alsó folyását a körülötte megszállt török népek a magyar névvel rokon értelmű Báta néven nevezték. Már a pécsváradi apátság 1015. évi hamis privilégiumlevele említi Bátatő halászfalut.22 A kis halászfalu helye nagyon pontosan meghatározható, hiszen a neve alapján a Báta folyó, azaz a Sárvíz tövében, torkolatában fekszik. 1093-ban Szent László király alapított itt bencés apátságot, állítólag a környéken élő besenyők megtérítésére.23 Az apátság a Dunántúli-dombság Duna medencére néző utolsó nyúlványának egy kiemelkedő pontján épült. A középkorban alatta kanyarodott a Sárvíz, és nem messze innét torkollott a Dunába. Az apátság a Sárvíz torkolatában, mint ilyen a Sárköz természetes fókuszában feküdt. Emellett a volt római hadiút, később az Eszék-Budai országút is érintette a települést. Jelentőségét fokozta még az is, hogy az őskor óta az erdélyi só szállítására használt Káliz út itt érte el a Dunát, majd bátai réven átkelve a Sárvízen szállították tovább a Dunántúl belseje felé. Szent Margit tiszteletére a 13. században plébánia templomot emeltek Báta alsó részén a kikötővel szemben. A falu a 14. század végén került a pécsváradi apátságtól a bátai apátság tulajdonába, és ekkortól viseli Bátatő helyett a Báta nevet. Csánki írja róla, hogy „a megye délkeleti zugában fekszik. Mezőváros. Földesura az esztergomi érsekségnek közvetlen alárendelt Szent Mihály arkangyal tiszt, szentelt itteni benczés apátság melynek 1267-ben a Koronczói (Koronzói) cs. a patronusa.”24 Pesthy Frigyes helynévtárában 1865-ben írja Bá- táról: „Bata a Duna jobbpartján fekszik Tolnamegyének alsó részén a Duna folyam által a Szegzárdi hegylánczullat végtövéhez szorítva, ehhez tartozik még az úgynevezett Furkoi pusztán 12 házzal a német ajkú lakosokkal, mely a Buda-Eszéki ország utón Bátától ‘A mérföld távolságra van s a szomszéd Bátaszék mvárosából telepítetett, a lakosok egyházi tekintetben Bátaszékhez tartoznak. A községet... hajdan Rómaiak bírták a kiktől a hagyomány szerént Bathan Baussen vezér foglalta el seregével; Bathan ugyanis a róna Bácskaságot elfoglalván ajánlkozott seregével a Dunán áthatolni, s innét a Rómaiakat kiűzni, mire katonái azon ígéretet tevék neki: hogy az lső meghódított községet örökös tulajdonává teszik; s így történt, hogy a Rómaiak az áttöréskor megunván már az őket nyomasztó igát, - Bathannak hódoltak; - főbbjeik pedig kik a hodolatot megtagadták, felakasztattak s legyilkoltattak. A község tehát Bathan vezértől neveztetik Bátának. Bathan magtalan ember lévén, a község később papok kezére került s a községi levéltárban levő irományok tanúsítása szerént már 1407ik évben St. Mihály arkangyalról nevezett Apáthság volts virágzó nagy város a mohácsi vészig. - Ugyan itt Mihály arkangyal jelenleg is az Egyház védszentje. Klastroma egyike volt az ország legvagyonosabb Klastro- mainak, a melynek a szomszéd Báth-Monostor községe (Bács megye) s Nyárád (akkoriban mezőváros, most falu Baranyamegyében) és még hat más község Bátával együtt adózott."25 A 13. század végén az apátság királyi kegyuraság helyett magán kegyúr alá került s a 14. században különösen a Becsei családdal vívott súlyos birtokpereiről maradtak fenn szép számmal oklevelek. Egy 1403. évi oklevél először beszél a bátai apátság Báta nevű birtokáról, ahol az apát tisztjei és nemes jobbágyai is éltek. Sőt név szerint is megnevez néhányat közülük: Parvus Antal és Gál, Nexch-i Lőrinc, Sartor Márton, Konch-nak mondott Péter, Magyarnak mondott Kelemen, Zakalos Nykus, Zombeigh-i György, Erdegh Demeter, Yow Pál, Chanko-nak mondott János, Magyar Jakab, Sclavus Gergely, Lukácsa, Antal fia János, Institor Miklós, Wamos-nak mondott Tamás, Kemeud-i János Gál. Ők az első bátaiak, akiknek nevét feljegyezték.26 1431-ben már 109 bátai polgár nevét sorolja fel egy oklevél: Bondor Benedek, Orgowan Mátyás, 22 KÁPOLNÁS 1993,16; SÜMEGI 2003, 169. 23 KÁPOLNÁS 1993, 18. 24 CSÁNKI 1897, 408. 25 GAÁL-KŐHEGYI 1972-1973, 288-294. 26 KÁPOLNÁS 1993, 33-34. 223
