Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Gaál Attila: Tűzhelyek és kályhák maradványai a Szekszárd-palánki (Jeni Palánk) török várban és településen
vényesültek.83 Mindez arra is magyarázatul szolgál, hogy Újpalánkon többnyire miért nem (illetve nem csak!) a más, dél-magyarországi török várak ismert kályhaszem típusai kerültek elő. Sabján Tibor és más kutatók szerint is a hódoltság idejének népies szemeskályhái (például a Csalogovits József által feltárt etei szemeskályha) a Bátky Zsigmond által még működésképes állapotban látott, azóta is sokszor és sokak által közölt két sárközi szemeskályha elődei voltak. Az újpalánki kályhaszemek között négyzetes szájnyílású, tálalakú kályhaszemekből az egész darabok mellett viszonylag sok töredékünk is van, de sarokelem egy sincs. Ezért úgy véljük, hogy az Újpalánkon többségben lévő kályhaszemekből elvileg összeállítható kályha alul négyzetes építményű, bögre- és tányérkaalakú szemekkel díszített volt. Hengeres felső részét egymáshoz érő, de feles eltolással felrakott, négyzetes szájnyílású szemek alkották, oromzatát pedig - pontosan úgy, mint ahogyan az a decsi és a Könczöl József tanyáján fényképezett kályhákon látható - körívben felrakott párták díszítették. Ezt az elképzelt változatot „színesíthették”, pótolhatták ki a talált hagyma alakú kupoladíszekkel, háromszögletű vagy dongás hátú oromcsempékkel, trapéz alakú, csúcsdíszes orompártákkal. Egy zegzugdíszes pártatöredék és ugyanezen csoport két további csempéről vagy pártáról letört sarokdarabjainak K és C betűi bizonyítják, hogy a domború mintás csempék és párták egy műhely termékei. Ezen kívül arra is következtethetünk, hogy a rejtett helyen lévő, tükörírt betűket nem a dúcokat, hanem a kályhaszemeket készítő mester véste utólag a negatív fájába, feltehetően az ő nevére utalnak, annak kezdőbetűi (7. tábla 6; 14. tábla 9, 12). A dunaföldvári betűkkel díszített pártánál már más volt a szándék. A két F betűt gondosan belekomponálták a párta motívumegyüttesébe, a központi helyen lévő virág két oldalára. A díszesen vésett betűk a megrendelő által előírt névbetűk lehetnek (26. kép 2, 2/a). A népies szemeskályhákon eddig ismeretlen beszúró rózsák helyét nem ismerjük. Lehettek a párták között, a négyzetes szemek közötti hézagokban, de a bögrealakú szemek által szabadon hagyott területeken is. Párhuzamok hiányában a mellékelt elhelyezési javaslat készítésénél ez utóbbi mellett döntöttünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy az újpalánki kályhaszemekkel és kályhákkal kapcsolatos elgondolásainknak vannak gyenge pontjai, de azokat megcáfolni vagy megerősíteni is csak akkor lehet, ha egy környékbeli szerencsésebb kályhalelet vagy a felsorolt települések valamelyikén végzett műhelyfeltárás eredménye azt lehetővé teszi. 28. kép. 1: A Tolna megyei Decsen 1903-ban fényképezett szemeskályha (BÁTKY 1903, 258. 1. ábra nyomán - részlet); 2: Az újpalánki kályhacsempék lehetséges elhelyezési sémája a kelet-dunántúli szemeskályha egyik változatánál le ir mm* • r ■ * 2. 83 Ilyen „áthozott” kályhacsempék lehettek a 2010. évi feltárás 26. sz. objektumában talált kályhaszemek is. 182
