Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében III. Vízrajz
Séd (Seed): Kozár határjárásában 1374-ben kétszer is említik (rivulus).154 A népi séd kifejezés jelentése: patakocska, csermely,155 egy újabb megfigyelés szerint azonban inkább a meredek falú, szűk völgyben folyó patakocskákat nevezhették így.156 Szeretce ld. Zaratka Székvize (Zeekvize, Zeekvyze): 1296-ban a Kesztölc és Lak közti határ leírásában említik a Székvize nevű vízfolyást (aquam).157 1345-ben a Kesztölc és Lak birtokok közti határjelek ügyében indított perben új határjeleket emeltek, ennek során hasonlóképpen említik a vizet.158 Bizonyára a valószínűleg önállóan Széknek is nevezett vízfolyás emlékét őrizték meg a Decstől nyugatra fekvő Széked- kezdetű dűlőnevek, amelyek egy egykori vízfolyáshoz kapcsolódnak,159 valamint az Alsónyéktől északra található Széked, más néven Széktó.160 Túr (Thur): az Agárd és Genes közti határ 1411-es határjárásában hat alkalommal szerepel a Túr víz, illetve annak révje.161 Vargány (Vorgan): 1325-ben a Köbli birtokból kihasított Szalatna és Bikái birtokok új határának megjárása Szente-Mágocs nembéli János mester öröklött birtokai felől a Vargány nevű pataknál (fluvium) kezdődött,162 amely a hasonló nevű faluról kapta a nevét. Vókóséde (Wokousede): 1256-ban egy jánosi birtokrész határjárásában említenek egy Patak nevű, Farkaslyuk birtok közepén átfolyó mocsarat, amelyet Vókósédének neveznek (unam palu- dem Pothk dictam per medium Farkaslyk effluentem Wokousede vocatam).163 A Vókó család Ma- gyaregregy egyik legnagyobb nemzetsége, s bár csak 1696-ig vezethetők vissza a faluban, Reuter Camillo felvetette, hogy talán a családnévvel kapcsolatos a víznév.164 Zaratka, Szeretce (Sceretche, Zaratka, Zarathka): 1240-ben a Sebestyén nemzetség átengedett Kesztölcön a cikádori apátságnak egy birtokrészt, de azok a földek, amelyek a Sceretche mellett vannak - ahol a Kesztölce vize belefolyik és ahol a nemzetség egyháza van -, továbbra is a Sebestyén nemzetségé maradtak.165 1296-ban a Kesztölc és Lak közti határ leírásában kétszer említik a Zaratka vizet (aquam).166 1345-ben a Kesztölc és Lak birtokok közti határjelek ügyében indított perben új határjeleket emeltek, ennek során említik a Saar, más néven Zarathka folyó partját is {in rippa fluvii Saar et alio nomine Zaratka vocatam).167 Utóbbi adat alapján a Zaratka a Sár folyó helyi szakaszneve lehetett. Zaratka nevű víz a Dráva vidékén is volt 1239-ben.168 Eredete ismeretlen, a Szeretce alak talán a Szeret folyó nevével rokon, amely ősi indoeurópai folyónév, vö. óind sárit ’patak, folyó’, sárati ’folyik’.169 Név nélkül említett folyóvizek írott forrásokban- Bak 1516: Hédervári Ferenc familiárisának adott egy puszta nemesi telket és egy régi halastóhelyet (in progressu condam rivuli scaturiensis in eadem possessione Bak existentes).170 154 FEDELES 2008, 60. sz.; DL 5195. Rí 155 KISS 1988, II. 462. 156 MÁTÉ 2008, 181. 157 DF 209197. 158 A. XXIX. 326. sz. 159 TMFN 1981, 482:102/104-106. 160 TMFN 1981, 501: 106/51. 161 ZsO III. 939. sz. 162 KŐ FALVI 2006, 82. sz.; A. IX. 113. sz. 163 KŐFALVI 2006, 2. sz. 164 REUTER 1961, 39-40. 165 ÁÚO VII. 113; HO IV. 24-25. (DF 209194.) 166 DF 209197. 167 A. XXIX. 326. sz. 168 Vö. RA 1/2. 657. sz. 169 Vö. KISS 1988, II. 574 (Szeret). 170 MonRust 294. sz. (DL 89064.) 17
